A műsor első felében Szabó András és Pethő András cikkének részleteiről volt szó, amelyben bemutatott egy titkos kormányzati tervet egy harmadik paksi beruházásról, ami végső soron az oroszok kiszorulását is okozhatta volna Paks II.-ből. A megállapodást a piacvezető, francia Framatome nevű céggel tervezték kormányzati körök, ez a cég eddig is beszállítója volt a második paksi beruházásnak.

„A terv nem jutott érett fázisba, kormányülésre sem vitték be, informális egyeztetések zajlottak róla” – mondta Szabó András. Lantos Csaba energiaügyi miniszterig eljutott a terv, a miniszter támogatta volna, de végül Orbán Viktornál elakadt a dolog. „Orbán úgy döntött, hogy Paks II.-re kell fókuszálni, mert már tíz évük, rengeteg pénzük benne van” – mondta Szabó, majd később hozzátette, hogy a 10 milliárd eurós orosz hitel lehetősége nagyban közrejátszott abban, hogy 2014-ben az orosz beruházó mellett döntött a kormányzat.

Paks II. szövevényes történetében nem könnyű értelmezni, hogy mi miért történik, de Szabó András évek óta foglalkozik a beruházással, ezért a műsor elején azt is összefoglalta, hogy eddig melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a projektben. Szóba került az eredeti, titkosított szerződés az oroszokkal 2014-ből, az Európai Bizottság kezdeti aggályai, Klaus Mangold német üzletember sikeres lobbitevékenysége, az oroszoknak adott engedmények és a projektek körüli személyi változások is.

„Azt mindig biztató látni, ha a kormányzati döntéshozatal nem is legmagasabb szintjein, de miniszteri szinteken megfogalmazódnak alternatívák a magyar külpolitikai, energetikai vagy egyéb stratégiákban” – mondta Feledy Botond, aki a műsor második részében Skype-on csatlakozott a Direkt36 újságíróihoz. Hozzátette, hogy a cikk végkicsengése számára mégis az volt, hogy a legmagasabb politikai szinteken továbbra is oroszpárti döntések születnek, ahogy ez a harmadik paksi beruházás esetében, valamint az eredetileg a Direkt36 által feltárt külügyminisztériumi orosz hackelés esetében is történt.

„Hiába írunk, beszélünk orosz-magyar kapcsolatról, itt nyoma sincsen bizalomnak”

– mondta Feledy arról, hogy milyen külpolitikai következményei lehetnének az oroszoktól való távolodásnak egy Paks II. szintű kiemelt projekt esetén. „Úgy tűnik, mintha a magyar kormány nem rendelkezne a teljes mozgástérrel, ami pedig függőséget jelent, innentől a fantázia szab határt annak, hogy milyen függőségi viszonyt tudunk elképzelni, de az orosz hatalmi logika így működik, így működött és más országokban is látjuk ezt.”

Más országok kitettségéről hozzátette, hogy Finnország leállította a maga orosz atomerőmű-projektjét 2022 tavaszán „arra hivatkozva, hogy nem látták, a Roszatom hogyan tudná kivitelezni a projektet számtalan ok miatt, ha a háború önmagában nem lenne vis maior.” Ugyanakkor 2023-ban megduplázódott a nukleáris fűtőanyag-beszerzés Oroszországból az Európai Unióba, és ennek fő felhasználói a szlovákok, a csehek és a magyarok. „Az érződik, hogy ezek az országok jó előre bevásároltak fűtőanyagból, hogy ha fokozódna a politikai feszültség, ez akkor is meglegyen” – mondta Feledy.

Paks II. további kihívásairól Szabó és Feledy azt mondták, hogy a Roszatomot nem lehet alábecsülni, a projekt megvalósítási fázisba lépésével nagy összegeket tudnak lehívni a projekt költségvetéséből. Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor energetikai megegyezése és az épülő akkumulátor-gyárak növekvő energiaigénye azonban új nyomást helyezhet a projekt résztvevőire.

A teljes adást Soundcloudon, Spotify-on és Youtube-on lehet meghallgatni. Szabó András és Pethő András cikke itt olvasható.

Borítókép: Novo-Ogarjovo, 2014. január 14.
Vlagyimir Putyin orosz államfõ (j) fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Moszkva környéki, novo-ogarjovói rezidenciáján 2014. január 14-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)