2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Varga Mihály és Nyikolaj Koszov, az IIB bank elnöke Fotó: Kormany.hu

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

Több, az IIB és a magyar gazdaságpolitika működésére is rálátó forrással beszélgettünk, ők azt mondták, mivel pénzügyileg kevésbé jelentős a bank, így politikai okok is szóltak a csatlakozás mellett. „Az IIB nem tud olyan szintű makróhatást elérni, mint például az IMF” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi vezető tisztviselője, arra utalva, hogy a 2008-as gazdasági válság után Magyarország húszmilliárd euró hitelt kapott az IMF-től, az Európai Bizottságtól és a Világbanktól. A forrás szerint az IIB-nek ahhoz viszont már „elegendő tűzereje” van, hogy olyan, a magyar kormányzati szereplőknek fontos projekteket finanszírozzon, amelyek számára nem elérhetőek az uniós források. Magyarán, „egyes politikai szereplők megerősítésére lehet jó” az intézmény – tette hozzá a forrás. De a bank, az IIB tevékenységét ismerő források szerint, különböző orosz érdekű magyarországi projektek (például a paksi bővítés) hitelezésében is részt vehet a jövőben.

A bank több esetben is olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Ebből a forrásból azokat segítik, akik az IIB tagállamaiban magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak.

Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá. Az OTP kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, a Mol pedig azt közölte, hogy az IIB a piacon elérhető kondíciókkal versenyezve, a magyar olajvállalat számára vonzó kamatot és lejáratot fogadott el.

2017 augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amelynek elnök-vezérigazgatója tagja a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó Opus Global vezetőségének. A megállapodás értelmében a Takarékbank három évre négymilliárd forint hitelkeretet biztosít az IIB számára. A magyar pénzpiaci folyamatokat ismerő források szerint ez azért számít szokatlannak, mert általában a multilaterális intézmények szokták finanszírozni a magyar bankokat, nem pedig fordítva. A Takarékbank annyit közölt, hogy a megállapodás mindenben megfelel a banki normáknak.

Az IIB első magyarországi projektje a Bács-Kiskun megyei Mélykúton épülő víziszárnyasfeldolgozó volt, amelyhez hétmilliárd forint hitelt nyújtottak. A bank a megkeresésünkre azt írta, hogy az IIB tanácsában a magyar kormány képviselői támogatták a beruházást arra hivatkozva, hogy az fontos az ország gazdasága számára.

Idén márciusban pedig az IIB az egyik legnagyobb orosz gyógyszernagykereskedő cég részvételével egy olyan megállapodást írt alá, amely garanciát biztosít a magyar gyógyszercégek oroszországi exportjához. Az nem derült ki, hogy a megállapodás milyen magyar vállalatokat érint. Többek között erről is megkérdeztük az IIB-vel kapcsolatban álló Pénzügyminisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a bankkal kapcsolatos kérdéseinkre azonban egyik tárca sem reagált.

A bank magyarországi hitelállománya jelenleg 71,7 millió euró (23 milliárd forint), ami az IIB teljes hitelportfoliójának 8 százaléka. Az általunk megkérdezett pénzügyi szakértők szerint ez nem túl magas arány, szerintük az országnak az lenne jó, ha a bank itt helyezné ki a teljes hitelportfóliójának legalább 12,54 százalékát, vagyis akkora arányt, mint amennyivel az alaptőkéhez hozzájárultunk. Az IIB erre reagálva azt válaszolta, hogy a portfólió fejlesztése időt igényel, jelenleg további 60 millió euró (19,2 milliárd forint) értékű projekt finanszírozását fontolgatják. Többek között mezőgazdasággal, élelmiszergyártással kapcsolatos beruházásokat karolnának fel, de magyar befeketéseket is támogatnának a bank más tagállamaiban.

Szijjártó Péter az IIB-pénzből megvalósuló víziszárnyasfeldolgozó alapkőletételénél Forrás: kormany.hu

A bank politikai fontoságát mutatja az is, hogy a magyar kormány magas szinten tartja a kapcsolatot a szervezet vezetésével. Szijjártó Péter legutóbb márciusban találkozott az IIB-t irányító Nyikolaj Koszovval. A külgazdasági és külügyminiszer jelen volt a bank hiteléből megvalósuló víziszárnyasfeldolgozó alapkőletételénél is, ahol arról beszélt, hogy a tőke már nemcsak nyugatról áramlik keletre, hanem keletről is nyugatra, és aki ezt nem ismeri fel, az komoly lehetőségektől fosztja meg országát. Koszov egy interjúban pedig külön kiemelte Szijjártónak a projektben játszott szerepét.

Varga Mihály, aki pénzügyminiszterként tagja az IIB igazgatóságának több közös rendezvényen is részt vett Koszovval. Az IIB budapesti regionális irodájának megnyitásáról szóló megállapodás aláírásakor azt mondta, szeretnék elérni, hogy az IIB hatékonyabban kapcsolódjon be a regionális és az európai uniós pénzügyi életbe. A banknak Pozsonyban már van egy irodája, annak 2015-ös megnyitásakor egy cseh gazdasági lap azt találgatta, hogy az IIB nemcsak irodát nyit, hanem teljesen a szlovák fővárosba költözhet, de ez végül nem történt meg. Az ügyet közelről ismerő források szerint most arról zajlanak az egyeztetések, hogy a bank Moszkvából áttegye-e a székhelyét Budapestre. A költözés azonban egyelőre nem eldöntött tény.

A cikk elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs.