Február 21-én jelent meg egy, a Kremlben készült videófelvétel, amelyen Vlagyimir Putyin az orosz politikai, katonai és titkosszolgálati vezetőkkel egyeztet a küszöbönálló ukrajnai hadműveletek indokairól, az orosz megszállás alatt álló donyecki és luhanszki területek független államként való elismeréséről.

A felvételen Putyin szigorú hangnemben vonja kérdőre egyik titkosszolgálati vezetőjét, amiért nem foglal állást egyértelműen a tervezett katonai műveletekről. A megszorongatott férfi Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője, akit Putyin kijavít és többször is felszólít, hogy „beszéljen egyenesen”.

Nariskin nemcsak Putyin keménykedése, hanem magyarországi kapcsolatai miatt is érdekes, amiről a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta írt korábban. Nariskin Andrej nevű fia és más családtagjai ugyanis azon orosz állampolgárok között voltak, akik magyar vízumhoz jutottak a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-programban. Nariskin családján kívül több más, az orosz államhoz köthető tisztségviselő és üzletember, illetve a családtagjaik kaptak magyar papírokat a programban. A kötvényprogram 2013 júniusában indult, és több mint 1 milliárd eurónyi értékesítés után 2017 márciusában szűnt meg. Az Államadósság-kezelő Központ szerint a letelepedési kötvények kibocsátása többek között azért vált szükségtelenné, mert az államadósság devizaadósság-aránya 2017-re tartósan csökkent, és mert a magyar állampapírok a nagy nemzetközi hitelminősítőknél átkerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

Az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása után az Európai Parlament (EP) elfogadott egy olyan javaslatot, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig szüntesse meg az ilyen programokat. Az indoklás szerint ezek számos biztonsági kockázatot rejtenek, és lehetővé teszik, hogy potenciálisan veszélyes emberek az EU-n belül letelepedjenek és szabadon mozogjanak. A javaslat felszólítja a Bizottságot arra is, hogy kötelezze a tagállamokat az orosz politikai és gazdasági vezetés tagjainak és hozzátartozóinak kiállított letelepedési kötvények felülvizsgálatára.

Az EP nagy többséggel megszavazta a kötvényekről szóló javaslatot. A Fidesz–KDNP EP-képviselői nem vettek részt ezen a szavazáson, de más, Oroszországot szankcionáló uniós döntéseket támogattak. A Direkt36 kérdésére Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta, azért nem vettek részt a szavazáson, mert ez a kérdéskör egyértelműen tagállami autonómia, amihez az EU-nak nem lehet köze, ezért a nemnél és a tartózkodásnál erősebb eszközzel akartak élni.

A korábban azonosított orosz kötvényesek között egy olyan biztosan van, aki szerepel az EU és a brit kormány legfrissebb szankciós listáján is. Ő Vlagyimir Blockij, a duma tagja, akit azért büntet az EU február óta, mert megszavazta a szakadár ukrán köztársaságok elismerését. Emiatt az EU minden vagyonát befagyasztotta, akárcsak a Putyin által nyilvánosan kellemetlen helyzetbe hozott Nariskinét, akinek a családtagjai szereztek magyar papírokat.

A Direkt36 rákérdezett több, a programban korábban érintett állami és kormányzati intézménynél is, hogy felülvizsgálják-e az orosz vezetés tagjainak és rokonaiknak adott magyar papírokat. A parlament gazdasági bizottsága mellett megkérdeztük az Államadósság-kezelő Központ Zrt.-t (ez a cég értékesítette a kötvényeket), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az Idegenrendészeti Főigazgatóságot. Kérdéseinkre csak a gazdasági bizottság és az Idegenrendészeti Főigazgatóság válaszolt mindössze annyit, hogy ők nem rendelkeznek a kért információkkal.

Kik kaptak magyar papírokat?

A Direkt36 még 2018-ban írta meg a 444.hu-val és az orosz Novaja Gazetával közösen, hogy a magyar letelepedésikötvény-programban magyar papírokhoz jutottak orosz állami tisztségviselők, üzletemberek és az orosz hírszerzéshez köthető figurák:

• Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjének fia, Andej Nariskin, illetve Andrej Nariskin felesége és gyermekei;
• Dimitrij Boriszovics Pavlov orosz üzletember, akit a moszkvai szervezett bűnözéssel is összefüggésbe hoztak;
• Pavel Eduardovics Melnikov orosz üzletember, akinek finnországi cégénél korábban a helyi hatóságok is razziáztak;
• Andrej Kalmikov orosz üzletember, az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője;
• és Vlagyimir Blockij, az orosz duma tagja, és családja.

Az ő nevüket egy, a Direkt36-hoz és a 444-hez névtelenül eljuttatott listából ismerjük. Ennél lényegesen több orosz állampolgár kapott magyar papírokat. A G7 még 2019-ben azt írta, hogy 1265 orosz állampolgár szerzett letelepedési kötvényt.

A Putyin által nyilvánosan kellemetlen helyzetbe hozott Szergej Nariskin 2016-ban került az egykori KGB egyik utódszerveként működő SZVR élére, előtte az orosz parlament, a duma alsóházának elnöke volt. Ebben a pozícióban 2014-ben felkerült az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciós listájára, mert támogatta, hogy Ukrajnába orosz csapatokat telepítsenek (a szankciók jelenleg is érvényben vannak ellene).

Fia, Andrej Nariskin, nem vállalt állami tisztséget, üzletemberként találni róla információkat. Egy orosz honlap szerint a most negyvennégy éves férfi a kilencvenes évek végén két céget is alapított egy üzlettársával, ezeket azonban azóta felszámolták. Később, 2012 és 2013 között igazgatósági tisztséget töltött be egy, az Oroszország elektromos hálózatáért felelős cégnél, az FGC UES-nál, ami például a 2014-es szocsi olimpia energiaellátásában is szerepet játszott. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (akkor még Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, BMH néven) korábban a Direkt36-nak megerősítette, hogy volt Andrej Nariskin nevű ügyfelük.

Dimitrij Boriszovics Pavlov orosz üzletemberről szintén elismerte korábban az idegenrendészet, hogy az ügyfelük volt. Pavlov többek között azzal került be a sajtóba, hogy 2017-ben ünnepelte ötvenedik születésnapját a moszkvai Oko Tower nevű felhőkarcolóban, ahol lövöldözés tört ki, aminek során egy ember meghalt, öten pedig megsérültek. Pavlov jelenleg egy Yurfinkollegiya nevű, bevásárlóközpontokat üzemeltető cég igazgatója. A cég honlapján található bemutatkozása szerint a Nemzetközi Informatizációs Akadémia nevű szervezet sokszorosan kitüntetett tagja, aki aktívan jótékonykodik, például templomok építését segítette, háborús veteránokat és árvákat támogatott.

Szintén magyar papírokat kapott Vlagyimir Blockij, aki jelenleg is az orosz törvényhozás tagja, így március elsejétől a háború miatt ő is felkerült az EU szankciós listájára. Blockij 2018-ban a Novaja Gazetának azt állította, hogy miután 2016-ban a duma tagja lett, lemondott a magyar papírjairól, mert a magas rangú állami tisztségviselőknek az orosz törvények tiltják, hogy más országokban is állampolgárságra vagy tartózkodásra jogosító dokumentumokat szerezzenek.

Blockijhoz hasonlóan egy orosz üzletember, Andrej Kalmikov is elismerte, hogy kötvényhez jutott a programban. Kalmikov, aki az orosz állami légitársaság, az Aeroflot Pobeda nevű leányvállalatának a vezetője, hangsúlyozta, hogy a dokumentumokra utazási célokból volt szüksége, és mivel ő maga nem kezel államtitkokat, semmilyen orosz szabályt nem sértett meg azzal, hogy magyar letelepedési papírokat vásárolt.

A Direkt36-nak és a 444-nek eljuttatott listán olyan orosz személyek nevei is szerepelnek, akik szereztek ugyan magyar papírokat, azt viszont nem tudni, hogy ezt a kötvényprogramban tették-e. Ilyen személy az orosz duma egy korábbi tagja, Iliaz Muszlimov, aki szintén elismerte, hogy szerzett magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentumokat, hozzátéve, hogy a papírokat akkor kapta, amikor már nem volt parlamenti képviselő. Muszlimov 2011 és 2017 között volt Oroszország kormánypártjának tagja, ekkor Putyin elnöki kampányát is segítette.

Alekszej Jankevicsről, az orosz gázipari nagyvállalat, a Gazprom egyik leányvállalatának vezérigazgató-helyetteséről pedig a Novaja Gazeta egyik forrása állította, hogy magyar papírokat szerzett, az azonban nem derült ki, ezt a kötvényprogramon keresztül tette-e.

Mi történik ezután?

Az Európai Parlament március kilencedikén fogadta el a letelepedési kötvények felülvizsgálatáról szóló jogalkotási indítványt. Az EP sajtóközleménye szerint az uniós állampolgárságot nem lehet árucikként kezelni, ezért a parlament azt szeretné, ha egy központi szabályozási rendszeren keresztül az uniós tagállamok először korlátoznák, majd teljesen kivezetnék az olyan vízumprogramokat, amelyek letelepedési jogokat biztosítanak nem EU-s tagállamokból érkező személyeknek.

A felterjesztett csomag azt is javasolja, hogy az uniós kormányok „vizsgálják felül az elmúlt évek összes jóváhagyott kérelmét”, kifejezetten azzal a céllal, hogy az orosz államhoz köthető személyek közül senki ne tarthassa meg az EU-s állampolgárságát. Az EP-nek már nem lesz több feladata a javaslattal, most az Európai Bizottságnak kell döntenie a jogalkotásról.

Bár az EU egyre súlyosabb gazdasági szankciókat vezet be Oroszországgal és orosz állampolgárokkal szemben, Magyarország a szankciós politika több elemét is elutasította már, a szavazástól való távolmaradásnál súlyosabb eszközökkel is.

Ez történt a hatodik szankciós csomag esetében is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 4-én, szerdán jelentette be az Oroszországgal szembeni újabb szankciós javaslatokat, amelyek között szerepelt az orosz olajimport kivezetése az uniós államokból. A magyar kormány ezt a javaslatot, többek között az egyes tagállamok eltérő energetikai helyzetére hivatkozva, határozottan elutasította. A május 31-én megszületett politikai megállapodás értelmében az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában az orosz embargó csak a tankerhajókon érkező szállítmányokat érinti, és nem vonatkozik majd a csővezetéken Európába érkező olajra. Egy nappal ez után a megállapodás után, június 1-jén a magyar kormány újra megvétózta a hatodik szankciós csomagot, ezúttal az ellen tiltakozva, hogy az EU befagyasztaná Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetőjének vagyonát. Magyar nyomásra az egyházi vezető neve lekerült a szankciós listáról.