Pár hónappal korábban a dízelmotorok helyett valami egészen mással foglalkozott Matyóka Tamás. Egy másik, 2012-ben alakított, pénzügyi szakértéssel foglalkozó cégének, az M-Akta Consultingnak egy hónapja volt arra, hogy teljesítsen egy, a Jobbik frakciójától érkezett megrendelést. Egy szakpolitikai tanulmány írására kaptak felkérést 5,8 millió forintért, amelynek A Jobbik politikai támogatottságának vizsgálata és a többi párttal való összehasonlítása volt a tárgya.

Matyóka egyike azoknak az embereknek, akiket annak ellenére kért fel a Jobbik politikai tanulmányok elkészítésére, hogy nem volt látható közük a politikához. Egy könyvelő cége például a magyar bel- és külpolitika 2011-es évét elemezte közel hárommillió forintért, míg testvérének informatikával foglalkozó cége a magyar alumíniumipar privatizációjáról szóló elemzésért kapott közel kétmilliót.

Ami közös ezekben az emberekben, hogy közeli viszonyban állnak Forrai Richárddal, a Jobbik kulcsfontosságú háttéremberével. Forrai a Direkt36-nak el is ismerte, hogy ezeknek az embereknek a cégei azért kaphattak megbízásokat a párttól, mert az ismerősei.

Forrai ismerőseit és barátait lényegében közpénzből fizette ki a Jobbik, ugyanis a párt szinte kizárólag állami forrásból gazdálkodik az utóbbi évek hivatalos beszámolói és állami számvevőszéki vizsgálata alapján. A Jobbik legfrissebb beszámolója szerint 2014-ben például összesen 1,11 milliárd forint bevétele volt a pártnak, amelyből 1,06 milliárd volt az állami támogatás (választási év lévén ebből 597 milliót a kampányra kapott a Jobbik, így több mint kétszer annyi állami bevétele volt, mint az előző években). A maradék 50 millió forint döntő többsége adományokból jött össze. A Jobbik pártalapítványának, a Gyarapodó Magyarországnak 2014-ben gyakorlatilag kizárólag az évi 239 millió forintos állami támogatásából származott a bevétele.

Ahogy ennek a cikksorozatnak az első darabjában bemutattuk, Forrai fontos szerepet játszott abban, hogy a Jobbik egyre profibban működő, stabil szakmai és médiaháttérrel rendelkező párttá vált az elmúlt években. Nemcsak a Jobbik működtetésében számít azonban központi figurának, hanem közvetlenül és közvetve jelentős szerepet játszik a párt anyagi forrásainak felhasználásában is.

A Direkt36 számításai szerint a Jobbik frakció és a pártalapítvány összesen közel kétmilliárd forintot költött el 2010-től mostanáig, amelyből több mint 520 millió forint, az összes kiadás 28 százaléka olyan cégekhez került, amelyeknek már akkor is tulajdonosa volt Forrai vagy azóta lett az. A maradék pénz döntő része Jobbik közeli szervezetekhez – mint például a Hatvannégy Vármegye – került. Emellett Forrai barátainak és ismerőseinek a cégei is több tízmillióért kaptak megrendeléseket a Jobbik-frakciótól.

A történet 60 másodpercben elmesélve:

Iránytű a pénzhez

A Jobbik mögött felépült gazdasági hátországban meghatározó szerepet tölt be az Iránytű Intézet, amelyet Forrai Richárd alapított, egyszemélyben tulajdonol és irányít jelenleg is. A 2011 óta működő intézet gazdasági mutatóit tekintve igazi sikertörténet, a lényegében kizárólag jobbikos megrendeléseknek köszönhetően 2014-ben már 124 millió forintos árbevétele volt 23,7 millió forintos adózott eredmény mellett, és megalakulása óta számításaink szerint összesen közel 330 millió forintot kapott a Jobbiktól.

Az Iránytű Intézet megalapítása után több olyan cég is Forrai érdekeltségébe került, amely korábban is a Jobbikhoz kötődött, és számos megrendelést kapott a párttól. Az első ilyen a Magyar Hírek Kiadói Kft. volt, amely a jobbikos pártlap, a Barikád kiadója.

A Barikádot 2009-ben indította az akkor még Szegedi Csanád és Vona Gábor által alapított Magyar Hírek, azzal a céllal, hogy legyen egy jobbikos szellemiségű hetilap. A Szegedi Csanád és a Jobbik közötti szakítás után veszélybe került a Barikád sorsa, ugyanis Forrai szerint jelentősen zuhant az értékesítése. “Úgy ítéltem meg, hogy át kellene venni a céget. Egyeztettem [Vona Gábor] elnök úrral, aki úgy látta, hogy valós a megszűnés veszélye, és egyetért a megvásárlásával” – mondta Forrai. Az Iránytű Intézet így 2012 szeptemberében vásárolta meg a kiadót Szegedi Csanádtól, illetve az időközben tulajdonossá váló Vona-Szabó Krisztinától, Vona Gábor feleségétől.

“Ha Forrai nincs, akkor megszűnt volna a Barikád, mert nem nagyon tudok olyan, a vállalkozói létet ismerő, a céges világból érkezett embert, aki ennyire tudta volna racionalizálni a lap működését” – mondta Szabó Gábor pártigazgató. Forrai olyan sikeresen racionalizálta a lap működését, hogy a kiadó 2012-ben elért 84 millió forintos árbevételét 2014-re feltornázta 121 millióra, és tavaly már az Iránytűhöz hasonló nyereségre tett szert: 17 millió forintos adózott eredményt ért el a reklámokat lényegében nem tartalmazó lap kiadója. A Jobbik pártalapítványától összesen 97 millió forinthoz jutott a cég. 2015 novemberében Forrai Richárd iránytűs asszisztense, aki egyben Vona Gábor sógornője, Szabó Judit lett – Forrai mellett – a Magyar Hírek ügyvezetője.

Az Iránytű következő felvásárlása szintén egy olyan céghez fűződik, amely korábban számos megrendelést kapott a Jobbiktól. A Kreatív Frakció Laboncz Edina és testvére grafikával, arculattervezéssel, művészeti tevékenységgel foglalkozó cége volt, többek között a Barikád grafikai munkáit is a cég végezte, de a Jobbiknak is készített kampányanyagokat.

Forrai a Direkt36-nak azt mondta, hogy különböző profilú cégei működését nem szeretné megosztani a közvéleménnyel. Azt viszont elmondta, hogy rendezvényszervezéssel szerette volna bővíteni a portfólióját, ezért 2014 nyarán az Iránytű Intézeten keresztül megszerezte az LKG Stars nevű céget, amely korábban remekül prosperált jobbikos megrendelésekből.

A céget Gulicska Mihály alapította 2010 szeptemberében, aki Vona Gábor egyik testőre 2009 óta és Szilágyi György jobbikos képviselő honlapjának egyik bejegyzése alapján a Jobbik frakció barátai közé tartozik. Forrai azt mondta, hogy Gulicskát 2010 környékén ismerte meg, és jó viszonyba került vele. Gulicska cége a Jobbik frakcióval kapcsolatos rendezvényeket – például csapatépítő tréningeket, frakcióvacsorákat – szervezett és koordinált. Árbevétele alapján kizárólag a Jobbik megrendeléseiből él, eddig több mint 58 millió forintot kapott a Jobbik-frakciótól. Csakúgy, mint a Magyar Híreknél, 2015 novemberében Vona Gábor sógornője, Szabó Judit lett a cég ügyvezetője, szintén Forrai mellett.

Tanulmányok barátok cégeitől

Ezek a Forraihoz kötődő cégek gyakran kaptak megrendeléseket a Jobbiktól különböző tanulmányok írására. Az Iránytű is számos tanulmányt készített a Jobbik kérésére, például a 20 oldalas, Nagy-Britannia uniós tagságának aktuális kérdései tárgyú elemzése ötmillió forintba, oldalanként tehát 250 ezerbe került, de ugyanígy ötmilliót fizetett a Jobbik a kapitalizmuskritikáról vagy a hibrid hadviselésről szóló tanulmányért is. Ilyen megbízatások jutottak emellett olyan vállalkozásokhoz is, amelyeknek a politikához nem volt látható közük, tulajdonosai viszont Forrai baráti és ismerősi köréhöz tartoztak.

A Jobbik-frakció szerződései:

[gview file=”//www.direkt36.hu/wp-content/uploads/2015/12/JobbikFrakció2010-20151.pdf” save=”0″]

Forrai ezt azzal magyarázta, hogy 2010-ben részben ő szervezte meg a Jobbikot körülvevő szakértői hálót, és a szakértői munkák elosztásában fontos szerepe volt “a tapasztalat mellett az árnak és a bizalomnak is, hiszen a korábbi megbízható, hithű, sokszor ingyenes tanácsadókat nem kívántuk a parlamentbe jutást követően sem lecserélni”. Forrai szerint ezért kaphattak az ismerősei is rendszeresen megrendeléseket, de azt mondta, hogy csak olyan tanulmányokat készítettek ezek a cégek, amelyeket a párt vagy a frakció igényelt és megrendelés előtt ezek szükségességéről a frakcióvezetés döntött, amit a frakció is megerősített nekünk küldött válaszában.

“Nyilván ez egy szenzitív dolog. Akiben megbízol, mert korábban már bizonyította, hogy jó szakmai teljesítményt tud nyújtani, korrekt áron, és jól együtt tudtok dolgozni, annak adod a megbízást” – mondta Forrai a Direkt36-nak. “Gyorsan azokhoz az emberekhez kellett fordulnunk, akik értelmesek, akik tapasztaltak voltak, és nem utolsó sorban, akik korábban, legtöbbször ingyen, önszántukból, szabadidejükben is elhivatottan dolgoztak nekünk” – mondta. Hasonlóan indokolta kérdésünkre a cégek kiválasztását a Jobbik frakciója is.

Ez a magyarázat azért is figyelemre méltó, mert jobbikos képviselők közben rendszeresen beszélnek arról, hogy helytelenítik, hogy közpénzeket baráti alapon költenek el. A Jobbik alelnöke, Volner János például egyik októberi felszólalásában azt kifogásolta, hogy az állam azoknak juttat közpénzt, akik “politikusokkal rendkívül jó, gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot ápolnak”.

Az autószerelőként dolgozó Matyóka Tamást is az ismerősének nevezte Forrai, és ugyan nem emlékezett arra, hogy miért épp az ő cégét kérték fel a Jobbik támogatottságának elemzésére, de elképzelhetőnek tartotta, hogy az ismeretségük miatt is rendelhettek épp tőle tanulmányt. A Direkt36 által megismert anyagban az olvasható, hogy Matyóka cége az Iránytű Intézet egyik 32 ezer ember megkérdezésével készült kutatásának adatbázisát vásárolta meg, és ezen adatok alapján elemezte a főleg a Jobbik megítélésére vonatkozó válaszokat. A közel hatmilliós tanulmányból nem derült ki, hogy ki készítette.

Matyóka azt mondta a Direkt36-nak, hogy Forrai Richárd kereste meg a cégét, de azt “tőle kéne megkérdezni”, hogy miért az M-Aktát választotta. Matyóka szerint a többek között pénzügyi tanácsadással foglalkozó cég napi ügyeit a cég igazgatója, Debreczeni Zoltán intézi, így a Jobbik számára készített tanulmányról is ő tud információt adni. Matyóka azt mondta, ugyan ő az M-Akta tulajdonosa – azért alapította, mert volt befektetni való tőkéje -, de a működtetésben nem vesz részt, mivel a csomádi autószerelő-műhelyben dolgozik, illetve egy büfét is üzemeltet Csomádon.

Szerettük volna megkérdezni Debreczeni Zoltánt, hogy kik készítették el az M-Akta tanulmányait, és milyen tapasztalata van cégének politikai tanulmányírással kapcsolatban, de “feszített munkatempójára és a sokszor 10-12 órás munkanapjaira” hivatkozva nem akart válaszolni ezekre. A Jobbik frakciója pedig annyit közölt, hogy “nem a cégnyilvántartásban rögzített tevékenységi körök (…), hanem alkalmasság alapján” döntötik el, hogy kivel szerződnek.

Egy gyerekkori barát

Debreczeni Zoltán – akit Forrai barátjának nevezett – egyik saját cége is több tanulmányra kapott megrendelést a Jobbik frakciójától. Az FDNT nevű cég ugyancsak az Iránytű Intézet 32 ezer fős kutatását használta fel arra, hogy a pártpreferenciákról szóló adatokat elemezze 2013 őszén. A 68 oldalas, ötmillió forintért készült tanulmány oldalai egy-két, pártok támogatását bemutató diagramot tartalmaznak különböző bontásokban (például régiók vagy nemek szerint), és a diagramok szöveges jellemzését. Ebben a tanulmányban sem tüntették fel, hogy ki a szerző.

A Jobbik pártalapítványainak szerződései:

[gview file=”//www.direkt36.hu/wp-content/uploads/2015/12/JobbikPártalapítvány2011-2015.pdf” save=”0″]

Forrai és Debreczeni gyerekkori barátok, és Forrai az első cégét Debreczeni szüleinek házába jegyezte be. Később két közös cégük is volt, az egyik a szlovákiai bejegyzésű DeFo Leasing s.r.o., amely autólízinggel, flottakezeléssel foglalkozó vállalkozásként szerepet játszik abban, hogy ilyen sok szlovák rendszámú autó közlekedik Magyarországon. A cég honlapja és egy origós cikk szerint zömében Magyarországon vásárolt autókat Szlovákiában helyez üzembe, ami csökkenti a regisztrációs és üzemeltetési költségeket, ugyanis így kerülik meg – legálisan – a magyarországi regisztrációs adót és a magasabb áfát. Így használják ki honlap szerint a szlovákiai “egyszerűbb és kedvezőbb adózási környezetet”.

Forrai azt állította, azért alapítottak szlovákiai céget, mert megelégelte a hazai gazdasági körülményeket. “Az tette be a kaput” nála és Debreczeninél, amikor Gyurcsány 2006 júniusában arról beszélt, hogy “el lehet menni Magyarországról, itt lehet hagyni bennünket”. Forrai szerint ekkor döntöttek úgy, hogy körülnéznek külföldön, és mivel “barátomnak [Debreczeni Zoltánnak] voltak rokonai Felvidéken, így kimentünk felmérni az üzleti lehetőségeket”.

Forrai állítása azonban nem teljesen stimmel, ugyanis cégét pár hónnappal Gyurcsány kijelentése – és az MSZP újraválasztása – előtt alapította, 2006 márciusában. Forrai emailben ezt úgy pontosította, hogy “nem a cég megalapításához, hanem az operatív tevékenység megkezdéséhez, de inkább a felpörgetéséhez adta meg a ‘muníciót’ Gyurcsány Ferenc az ominózus beszédével”.

Forrai kiszállt a közös cégekből, de a barátság megmaradt, Debreczeni cége pedig annak ellenére kapott politikai tanulmányokra megrendeléseket, hogy főtevékenysége alapján az FNDT nevű vállalkozás személygépjármű kölcsönzéssel foglalkozott. Debreczeni 2011 szeptemberében lett az cég tulajdonosa, amely három hónappal később három szakpolitikai tanulmányra kapott megrendelést a Jobbiktól összesen nyolcmillió forintért.

Az egyik a magyar bel- és külpolitika 2011-es értékelésével foglalkozott, a másik az euróválsággal, a harmadik tárgya A magyar gazdaság 2011 évi teljesítménye volt. Ebbe szerettünk volna betekinteni, de mivel döntés-előkészítő anyagnak minősítették, ezért nem kaptunk rá lehetőséget. A 30 oldalas tanulmányért közel hárommilliót fizetett a Jobbik. Az FDNT két év alatt összesen öt megrendelést kapott a Jobbiktól 18 millió forint értékben. Erről is megkérdeztük Debreczeni Zoltánt is, de nem akart nyilatkozni.

Debreczeni Zoltán testvére, Tamás még több megrendelést kapott a Jobbik frakciótól 3 Tech Bt. nevű cégén keresztül. A jobbikos megrendelések idején – a főtevékenysége alapján – “egyéb információ-technológiai szolgáltatással” foglalkozó cég hét tanulmányra kapott megrendelést több mint nyolcmillió forintért. Debreczeni Tamás cége többek között a magyarországi szakszervezetek bemutatásáról és tevékenységéről, vagy például a magyar alumíniumipar privatizációjáról írt tanulmányt.

Forrai a Direkt36-nak előbb azt állította, hogy Debreczeni Tamás rendszergazdaként dolgozik, de később, ezt úgy pontosította, hogy “amellett, hogy informatikai és üzletviteli tanácsadással is foglalkozik, informatikai rendszerfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési szolgáltatásokat is nyújt”. A magyarországi szociális rendszert bemutató anyagot megtekinthettük, amely 14 oldalon keresztül jellemzi a rendszert, majd három oldalon keresztül vázolja a szociális alapú pénzbeli juttatásokat, és kilenc oldalon keresztül felsorolja a releváns törvényeket rövid jellemzéssel. Az 1,3 millió forintért készült anyagon nincs feltüntetve sem a szerzője, sem semmilyen forrás.

A lényeg az output

Kérdésünkre, hogy miért egy informatikai tevékenységet is végző cégtől kértek gazdaság- és társadalompolitikai témájú tanulmányokat, Forrai azt mondta, hogy Debreczeni Tamás valószínűleg alvállalkozót is bevont. “Egy szerződés úgy néz ki, hogy vagy te írod meg, vagy ha szükség van olyan kompetenciára, ami nem áll rendelkezésedre, akkor bevonsz egy külsős szakértőt, akinek az elvégzett munkájáért te felelsz . Az a lényeg, hogy az output megfelelő minőségű legyen” – mondta. A 3 Tech Bt. beltagja Debreczeni Tamás, kültagja pedig 2013-ig Polgár Tímea volt, akitől szerettük volna megkérdezni, hogy pontosan mivel foglalkozott a cég, de ezt nem tudta megmondani, és más kérdésünkre sem akart válaszolni. Debreczeni Tamást telefon értük el a múlt héten, azt mondta, hogy januárig nincs ideje válaszolni kérdéseinkre.

Debreczeni Zoltánnak nem csak a testvére, hanem a sógora is kapott megrendeléseket a Jobbiktól. Az akkor 20 éves Pataky Róbert 2010-ben alapította meg a White Heaven Kft.-t, amelytől 2012 első felében két tanulmányt rendelt meg a Jobbik összesen 4,4 millió forintért . Forrai azt mondta, “Robit 2-3 éve nem látta” és ugyan nem emlékezett rá, de “elképzelhetőnek tartotta”, hogy rajta keresztül szerződött a cég a Jobbik frakciójával. Patakyt erről megkérdeztük e-mailben, de nem kívánt válaszolni.

Ekkoriban a cég tevékenységi köre közé három tevékenység tartozott: közúti áruszállítás; egyéb postai, futárpostai tevékenység; illetve egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése. A két tanulmány címe nem vág egybe megjelölt tevékenységekkel: az egyik Az európai radikális trendről, a másik Az izlandi válságkezelésről szól. Az európai radikális trendről készült 3,3 milliós tanulmány 24 oldalból áll, amely 16 európai pártot mutat be körülbelül egy oldalas mélységben.

A szerző kiléte ennél a tanulmánynál sem derül ki, ahogy az sem, hogy milyen forrásokból dolgozott.

A téma feldolgozásához jelentős segítséget nyújtott a 444 és az Átlátszó korábban kikért listája a Jobbik frakció, illetve a Gyarapodó Magyarországért Pártalapítvány szerződéseiről.

A cégadatokat a Ceginfo.hu és az Opten.hu szolgáltatta.