Több jelentős magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll – értesült a Direkt36 a tárgyalások alakulását ismerő forrásoktól. Ennek is köszönhető Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői budapesti látogatása is, ami Pompeo többnapos kelet-közép-európai látogatásának első állomása lesz. A körút mögötti amerikai stratégia a közép-európai szövetségesekkel való kapcsolat helyreállítása és megerősítése.

Pompeo és magyar partnerei a várakozások szerint bejelentik, hogy Magyarország és az Egyesült Államok hamarosan megegyezésre jut az úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA). Ez az a kétoldalú védelmi egyezmény, ami miatt komoly politikai feszültség alakult ki Washington és Budapest között az elmúlt hónapokban.

A DCA mellett több katonai-gazdasági üzletről is előrehaladott tárgyalások folynak. A kecskeméti katonai repülőtér fejlesztésére az Egyesült Államok adna pénzt, Magyarország pedig amerikai légvédelmi rakétarendszert vásárolna.

Frissítés: 2019. február 11-én Mike Pompeo és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy megegyezés szültett a DCA-ről, és Magyarország “középhatótávolságú légvédelmi rakétákat vesz egy amerikai cégtől”.

Tényleg indíthat támadást az USA Magyarországról?

A Direkt36 által korábban ismertetett tavaly decemberi magyar diplomáciai távirat szerint az Orbán-kormánynak több fenntartása is van az amerikai-magyar katonai együttműködés szabályait leíró DCA-jel. A nézeteltérés lényege, hogy az amerikai csapatok kaphatnak-e úgynevezett általános mandátumot, vagyis, hogy magyar területen további külön magyar parlamenti felhatalmazás nélkül mozoghatnak-e egységeik.

Támogasd a Direkt36-ot, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát!

A Direkt36-nak a tárgyalások menetét ismerő több forrás is megerősítette: Szijjártó Péter február 6-i washingtoni találkozója és az azt követő napokban jelentősen közeledtek az álláspontok. Pedig pár héttel ezelőtt még borúsak voltak a kilátások. A Direkt36-nak két forrás is felidézte, hogy a január végén Budapesten tárgyaló, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erőket (EUCOM) képviselő Philip T. Reeker amerikai nagykövetnek Magyar Levente még azt mondta, hogy a magyar kormánynak továbbra is fenntartásai vannak az amerikai javaslattal szemben.

Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázását példaként idézve Magyar arról beszélt, szerinte veszélyes lenne az országra, ha az Egyesült Államok Magyarország területéről külön magyar felhatalmazás nélkül indíthatna támadásokat. Az amerikaiak szerint ez indokolatlan félelem, más országokkal, például Nagy-Britanniával rég kidolgozták, hogy az ilyen eseteket hogyan lehet kezelni.

Forrásaink szerint a DCA tucatnyi nyitott fejezetéről jelenleg is intenzív tárgyalás folyik. A magyar fél leginkább csak ahhoz ragaszkodik, hogy a szuverenitás kérdését megnyugtatóan tisztázzák, cserébe az összes többi kevésbé fontos pontban (vámügyek, joghatóság kérdése stb.) engednének. Ahogy korábban megírtuk, Szijjártó Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár mellett David Cornstein nagykövettel, az amerikai DCA-főtárgyalóval és a Pentagon képviselőjével is egyeztetett erről február 6-án.

Az amerikai kormány szerint Magyarország a DCA-együttműködés gyengítésével Oroszország kezére játszik, és azzal az érveléssel gyakorol nyomást a magyar kormányra, hogy a megállapodás Nyugat és Kelet közti választás kérdése is egyben. A magyar kormány látványosan közeledett Oroszországhoz az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta, ami miatt több bírálat érte az EU-ban és a NATO-tagországok részéről. Szijjártó és magyar kollégái szerint azonban Magyarország nyugati elköteleződése megkérdőjelezhetetlen.

A tárgyalások haladása ellenére a DCA-t valószínűleg még nem írják alá Pompeo hétfői látogatásán egyik forrásunk szerint. Ehhez ugyanis minden pontban meg kellene állapodni, abból pedig hiteles magyar és angol fordítást is az aláírók elé kellene tenni. „Ha viszont nem lenne közel a megállapodás, Pompeo biztosan nem jönne ide” – kommentálta egy magas rangú magyar külügyminisztériumi forrás a tárgyalások állását. Egy másik magyar forrás arról beszélt, ha a tárgyalások jól alakulnak, este egy Pompeo-Orbán közös vacsorára is sor kerülhet.

Pompeo nem jön üres kézzel

Ünnepélyes aláírás híján más eredményt mutatnak fel a felek. Az amerikai törvényhozás még korábban megszavazott egy 55 millió dolláros (kb. 15 milliárd forint) támogatást a magyar katonai infrastruktúra fejlesztésére, ami hivatalosan az agresszív orosz külpolitikát és terjeszkedést elrettenteni hivatott European Deterrence Initiative része. A Direkt36 forrásai szerint Pompeo látogatásán szó lesz arról, hogy a DCA aláírása után ebből a pénzből végre hozzáfoghatnak a kecskeméti katonai repülőtér továbbfejlesztéséhez. (Amíg az egyezmény nincs aláírva, a pénzt sem adja oda az Egyesült Államok.)

Benkő Tibor honvédelmi miniszter – akivel Pompeo szintén találkozik – a honvéd tisztikar előtt tartott keddi évértékelőjén arról is beszélt, hogy a következő fontos fejlesztés „a Magyar Honvédség számára az a légvédelmi rakétakomplexumok és a légvédelmi rakéták beszerzése lesz”. A Direkt36 információi szerint már jó ideje tárgyalnak róla és az elmúlt napok magyar-amerikai egyeztetésein is kiemelt téma volt, és a magyar kormány egy amerikai fegyvergyártó vállalat rakétarendszerét vásárolná meg.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

A szóban forgó vállalat a Raytheon, amivel az elmúlt években Lengyelország és Románia is megállapodott légvédelmi beszerzésekről. A románok 395,8 millió dollárért (kb. 111 milliárd forint), a lengyelek pedig 4,75 milliárd dollárért (kb. 1,3 ezer milliárd forint) vásárolnak a cégtől rakétarendszert (egy forrásunk szerint a magyarok ugyanakkor a románoktól, lengyelektől eltérően valószínűleg nem rakétaelhárító rakétákat, hanem repülők elleni légvédelmi rakétákat vennének). „Logikus, hogy tőlük vegyünk, miután az amerikaiak nem nézték jó szemmel, hogy eddig főként csak a németektől vásároltunk fegyvereket” – mondta egy magyar kormányzati forrásunk. Egy amerikai rakétarendszer beszerzése megnehezítheti a magyar-orosz viszonyt is, Oroszország ugyanis többször vádolta agresszióval a NATO-t a közép-európai országokba telepített rakétarendszerek miatt.

„Minden katonai beszerzés és védelmi megállapodás össze van kötve valamivel, a magyarok csomagban üzletelnek. Az Airbus helikoptereket például a magyarok a német gyárból veszik, miközben a németek BMW-gyárat építenek Debrecenben. És nem tudunk mindenről, vajon melyik megállapodáshoz mi van csatolva” – magyarázta a Direkt36-nak egy európai uniós ország diplomatája a korábbi magyar védelmi beszerzésekről. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia itt is szeretné elérni, hogy amerikai hadiipari vállalatok, például egy repülőgépalkatrészeket gyártó, az Egyesült Államok hadseregének is beszállító floridai cég Magyarországon is építsen gyárat.

Ki hívta meg Pompeót? Hát nem a civilek!

Egy magyar külügyminisztériumi forrás a tárgyalások menetéről elmondta, a tervek szerint Pompeo Orbán Viktorral nem, de Szijjártó Péterrel tart közös sajtótájékoztatót, mégpedig a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Bem téri épületében. Pompeo ezt követően megy fel a Várba, hogy a miniszterelnökkel is tárgyaljon.

Az amerikai külügyminiszter látogatásán találkozik majd legalább három olyan magyar civilszervezet – a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – képviselőjével, amelyek rendszeresen bírálják a kormányt a szabadságjogok csorbulása és a korrupció elharapódzása miatt. Ez a magyar külügyi forrás szerint bevett szokás, Hoyt Yee amerikai helyettes államtitkár 2017 tavaszi látogatásán ugyancsak találkozott magyar civilekkel. „Hillary Clinton meg mások is találkoztak velük, nem ügy. Ne felejtsük el, hogy Pompeót viszont nem a civilek hívták meg, hanem mi” – mondta.

Pompeót – ahogy európai látogatásain ez megszokott – Wess Mitchell térségért felelős államtitkár is elkíséri Budapestre. A magyar kormány őt tartja a szorosabbá vált amerikai-magyar kapcsolatok motorjának, és miután február 15-ével távozik az amerikai kormányzatból, valamilyen magas rangú magyar állami kitüntetést fog kapni. „Ez az ember nagyon sokat tett a magyar-amerikai kapcsolatokért”, mondta a kitüntetésről egy magyar kormányzati forrás, emlékeztetve, hogy távozása után Colleen Bell, az előző budapesti amerikai nagykövet is kapott például egy Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Egy magyar forrásunk szerint Mitchell tisztikeresztet kaphat.

Mitchell a kitüntetést nem most veszi át – a külügyi forrás szerint ez elég furcsán venné ki magát egy feszült tárgyalássorozat kellős közepén –, hanem Szijjártó Péter vagy más adja oda neki egy későbbi washingtoni látogatáson.

Megkérdeztük a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) a DCA-ről és a többi katonai együttműködésről szóló tárgyalásokról, de nem válaszoltak kérdéseinkre.