A kétségbeesett miniszter, a fideszes ügyvéd és az elúszott milliárdok – újabb csavarokkal folytatódott az Agrárminisztérium korrupciós pere
Egyre több Fidesz-közeli szereplő tűnik fel az Agrárminisztériumnál történt állítólagos milliárdos visszaélés bírósági perében. Közben Nagy István miniszter csak amiatt aggódott, hogy ő mit írt alá. A Direkt36 új részleteket tudott meg a fordulatos ügyről.
„Bocsánat, járatlan vagyok” – szabadkozott Nagy István agrárminiszter, mert véletlenül majdnem a vádlottak padjára ült február 25-én, amikor tanúskodni érkezett az Agrárminisztériumot érintő korrupciós ügy tárgyalására a Székesfehérvári Törvényszékre. A miniszter csak a sokadik idézésre jelent meg a bíróság előtt, ahol aztán órákon át faggatta a bíró, az ügyész és a védők.
Ez a vígjátékba illő jelenet csak egy a sok érdekes epizód közül, amely a csekély sajtóérdeklődés mellett zajló perben az elmúlt hónapokban történt. Bár a büntetőügy egy látszólag unalmas minisztérium még annál is unalmasabb bürokratikus részleteiről szól, és még a szereplőket is könnyű összekeverni a hasonló neveik miatt (legalább két Nagy vezetéknevű van köztük), valójában ez a per ritka betekintést ad a magyar kormányzat működésébe.
A bíróságon tárgyalt ügy lényege, hogy az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vád szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. A pénzt még 2019-ben utalták el a megszűnés előtt álló háttércég számlájáról.
Nagy János azt vallotta, hogy maga a miniszter adott utasítást a vád szerint fiktív szerződések megkötésére. A miniszter azonban most azt állította, hogy a szerződéskötések idején semmiről nem tudott az ügy kapcsán. Azt vallotta, hogy amikor megtudta, hogy nyomozás zajlik, „kétségbe volt esve”, főleg a saját érintettsége érdekelte, például, hogy nem írt-e alá olyat a tudtán kívül, ami miatt bajba kerülhet.
A miniszter vallomása mellett más érdekes fejlemények is voltak a perben:
A 2024. decemberi tárgyaláson például olyan fideszes kötődésű vállalkozások nevei is felbukkantak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat, de szintén részesülhettek a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) nevű háttércég utolsó milliárdjaiból. Egy vallomás alapján ugyanis közvetlenül a megszűnés előtt több olyan, Fideszhez köthető cég is volt, amellyel szerződött az NKP.
Köztük van olyan cég, amelyik egy volt fideszes parlamenti képviselőé, Bodó Imréé, egy másiknak pedig a korábban közismert fideszes politikus, Várhegyi Attila a vezetője. Ezekre egy iktatókönyv a bizonyíték, amelybe az utolsó hónapok szerződéseit írták be a vádirat szerint azért, hogy a valótlan szerződések jogszerűnek tűnjenek.
Az ügy furcsa részlete az is, hogy az ügyészség vádjai által érintett két ügyvédi iroda mellett van egy harmadik ügyvédi iroda is, amely szintén kapott értékes szerződést az NKP-től a megszűnése előtt.
Ez a szerződés 500 millió forintról szólt, és egy médiában is gyakran szereplő, magát fideszesnek valló ügyvéd, Berényi András irodája kapta. Berényi nem lett az ügy vádlottja. Az ügy elején viszont ő képviselte védőként a fő vádlottat, Nagy János volt helyettes államtitkárt, és az ügy más szereplői mellett is felbukkant.
A miniszter színre lép
„Bevallom őszintén, izgultam és ideges voltam ettől a történettől, hogy mennyiben vagyok én ebben érintett. Írtam-e alá valamit, amit a sok papír között nem vettem észre”
– mesélte Nagy István agrárminiszter a bíróságon, amikor tanúként hallgatták ki az ügyben február 25-én.
Azt mondta, neki nincs kapacitása arra, hogy minden elé kerülő iratot elolvasson és értelmezzen, amely az asztalára kerül. „Hiszen naponta akkora dossziék érkeznek aláírásra… Ha azt az ember ától cettig mindet végigolvasná (…) azt a jogszabályi nyelvezetet, ami abban van, értelmezné, ahhoz hetek kellenének, nemhogy egy nap.” A miniszter hozzátette, kialakult megoldása is van a helyzetre, ha ugyanis azt látja, hogy egy dokumentumot előtte már többen aláírtak, például a kabinetfőnöke is, akkor ő nyugodtan aláírhatja.
„Azért vannak a kollégák, azért van a szervezeti struktúra felépítve, hogy én nyugodtan aláírhassam” – magyarázta Nagy.
Ebben az ügyben azonban egészen biztosan nem írt alá semmit, állította a bíróságon, mert „teljesen eltitkolták előttem, és kihagytak belőle”. A 10 millió forintnál nagyobb összegű szerződésekhez külön jóváhagyás volt szükséges, Nagy azonban a bíróság előtt határozottan azt állította, hogy az ő asztalát nem járták meg az ügyben szereplő, összesen többmilliárdos ügyvédi szerződések. Miután a saját érintettségét egy belső vizsgálat kizárta, az akkori kabinetfőnöke arról is biztosította, hogy tulajdonképpen nincs ügy.
A miniszter szerint Nobilis Márton, az akkori kabinetfőnök azt mondta neki, hogy mire lezajlik a bírósági eljárás, mindenki számára világossá válik, hogy nem merülhet fel semmilyen bűncselekmény az ügyben. Bár a bíró furcsállta a dolgot, Nagy ragaszkodott hozzá, hogy ő ezek után nem is akart többet tudni az ügyről, amelyet állítása szerint mélységében a mai napig nem ismer.
Ha a kabinetfőnök aláírja…
Nagy István szavai teljes ellentétben állnak azzal, amit az ügy elsőrendű vádlottja, Nagy János korábbi helyettes államtitkár vallott a tárgyaláson. Nagy János korábbi, még 2023-ban tett vallomása szerint ugyanis a több száz milliós ügyvédi szerződéseket az NKP lényegében a miniszter utasítására kötötte meg. Nagy János erről most azt vallotta, hogy őt Nobilis Márton kabinetfőnök utasította az agrárminiszter nevében arra, hogy melyik ügyvédi irodákkal és mekkora összegben szerződjenek.
Ezt azonban Nagy István – bár jelezte, hogy megbízott a kabinetfőnökben – határozottan tagadta.
„Én nem tudok erre mit mondani, mert hogy mit mondanak a nevemben, a felhatalmazásom nélkül, arra nincs semmi (ráhatásom – a szerk.)” – fogalmazott.
A kérdés a bírót is érdekelte, de az agrárminiszter kitérő választ adott:
„Bíró: Voltaképpen tehát Nobilis Mártonnak, aki az ön kabinetfőnöke volt ebben az időpontban, olyan mértékű lehetőségei, hatásköre volt, hogy akár valótlan dolgokat közvetítsen dr. Nagy János felé ezek szerint?
Nagy István: Én ezt nem tudom, nem feltételezem.”
A tárgyaláson nem először vetődött fel a miniszter akkori kabinetfőnökének, Nobilis Mártonnak a szerepe.
Nobilisnak különleges szerepe van az ügyben, ugyanis nemcsak saját korábbi pozíciója miatt érintett, hanem rokoni szálon is. Nobilis édesapja, Nobilis Kristóf ugyanis szintén vádlottja az ügynek, egy másik tényállás alapján az ügyészség költségvetési csalással vádolja, és letöltendő börtönbüntetést kért rá. A vádirat szerint az NKP által kifizetett ügyvédi irodák egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Az ügyészség szerint a számla egy Nobilis Kristófhoz köthető panamai offshore-cég tulajdonában volt, aki a befolyt pénz után nem fizetett adót. Az idősebb Nobilis tagadta bűnösségét, fia pedig a családi érintettség okán korábban élt mentességi jogával, és nem tett vallomást. Vagyis azt nem lehet tudni, hogy Nobilis Márton mit gondol a saját szerepéről az ügyben, mindenesetre nincs a vádlottak között.
A Direkt36 kérdéseket küldött Nobilis Mártonnak és Nagy István miniszternek is az Agrárminisztériumba. Egyikük sem reagált a megkeresésünkre.
Az iktatókönyv
A per során kiderültek részletek arról is, milyen más kormányzati kötődésű emberekhez jutott az Agrárminisztérium háttérintézményének pénzéből.
Egy 2024. decemberi tárgyaláson az egyik vádlott részleteket olvasott fel az NKP úgynevezett iktatókönyvéből, amely a szervezet által kötött szerződéseket tartalmazta.
Az egyik megnevezett cég a Bodó Kft., amelynek a tulajdonosa Bodó Imre, aki 2007 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, közben évekig a Csongrád megyei Tiszasziget nevű település fideszes polgármestereként is dolgozott. Az akkor főtevékenységként szerencsejátékkal és fogadással foglalkozó Bodó-cég a vallomás szerint szakmai tanácsokat adott az állami agrárcégnek.
A vallomás az NKP szerződéses partnerei között hivatkozik a pm018 Kft.-re is. Ez a vállalkozás a Várhegyi család tulajdona, az ügyvezetője pedig Várhegyi Attila, korábbi fideszes országgyűlési képviselő, aki egykor a Fidesz kulturális államtitkára és Szolnok polgármestere is volt.
Az iktatókönyvben a vallomás alapján az NKP szerződéses partnereként szerepel egy 1994-ben alapított családi betéti társaság, az AGON Bt. is. A társaság alapító tulajdonosa az Operettszínház egykori főigazgatója, Lőrinczy György, akinek korábban állami tisztségei is voltak. Lőrinczyt 2017-ben Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter 4 évre a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének nevezte ki.
A Direkt36 mindhárom cégnek küldött kérdéseket az agrártárca háttércégével kötött szerződéssel kapcsolatban. Várhegyi Attila elmondta, hogy az NKP 2019 első fél évére szerződött le a cégével kommunikációs tanácsadásra nettó 9,6 millió forintért, a cége teljesítette a feladatot, és megkapta az összeget. Várhegyi szerint az NKP kereste meg őket, de arra nem emlékezett, hogy pontosan kivel tárgyaltak. Az egykori fideszes képviselő kérdésünkre azt is közölte, hogy bár az NKP-nál nem ismert senkit, a minisztériumban voltak ismerősei. Mint mondta, a miniszter és a miniszterhelyettes is az ismeretségi körébe tartozott, az akkori kabinetfőnök, Nobilis Márton pedig korábban az ő alkalmazottja volt.
Lőrinczy György a Direkt36 kérdésére azt mondta, cége 6 hónapra szerződött az NKP-vel kommunikációs tanácsadásra, havi 500 ezer forintos díjért. Lőrinczy szerint Nagy István miniszter kereste meg a feladattal, amely a szakmájába vágott, mert korábban kommunikációs cégekben is dolgozott. Hozzátette, hogy a szerződés keretében valójában a miniszter kommunikációs csapatában dolgozott, illetve a tárca más intézményeinek végzett protokoll, marketing és rendezvényszervezői feladatokat. Mint mondta, azt az információt kapta, hogy ehhez a tevékenységhez a Nemzeti Kataszteri Program Nkft.-vel kell leszerződnie, amire csak úgy bólintott rá, ha a szerződésébe külön bekerül, hogy nemcsak az NKP-nek, hanem közvetlenül az azt fenntartó Agrárminisztériumnak is végezhet munkát.
Bodó Imre nem reagált a neki küldött kérdésekre.
A harmadik szerződés
A Direkt36 közérdekűadat-igényléssel kikérte az Agrárminisztériumtól a Nemzeti Kataszteri Program Nkft. utolsó hónapjainak szerződéseit. Az adatokból az derül ki, hogy a vádiratban részletezett két ügyvédi szerződésen túl az NKP kötött egy harmadik jelentős összegű ügyvédi szerződést is. Ez Berényi András ügyvédi irodája volt, amellyel 500 millió forintra szerződtek.
Berényi András egy, a médiában is gyakran megforduló, országosan ismert jogász, aki korábban volt már Hajdú Péter médiatulajdonos műsorvezető és a mulatós zenészként ismertté vált Galambos Lajos, „Lagzi Lajcsi” ügyvédje is. Oktatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és ott volt Donald Trump első elnöki beiktatásán is, az Egyesült Államokban.
Egy 2019-es interjúban saját magával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy gyűlöli a sztárügyvéd kifejezést és a „szakmában való celebkedést”, az ügyfelek viszont szeretik. Ugyanebben az interjúban Berényi arról is beszélt, hogy a kormánypárt, azaz a Fidesz tagja, és hogy ügyvédi irodája „mind állami, mind külföldi partnerek vonatkozásában” kiemelkedő.
Az NKP és a Berényi és Társai Ügyvédi Iroda között 2019. június 6-án kötötték meg a szerződést. Még épp időben, mert az NKP kevesebb mint egy hónap múlva megszűnt.
Ennek a szerződésnek az ügyében az ügyészség nem emelt vádat, a vádirat alapján nem világos, hogy miért.
Ez a kérdés az ügy fő vádlottjában, Nagy János volt helyettes államtitkárban is felmerült, aki korábban nehezményezte, hogy ez az 500 milliós szerződés nem esett azonos elbírálás alá, mint a már említett másik kettő.
„A nyomozó hatóság a Berényi-féle szerződést és annak teljesítését nem kifogásolta, akkor pedig a másik kettő kapcsán sem merülhetett volna fel kifogás, és ugyanez viszont is igaz, már csak azért is, mert a három ügyvédi megbízási szerződést az NKP egy időben kötötte, tehát nem csak a vádban írt két ügyvédi szerződést kötötte azonos időben” – fogalmazott Nagy János a bíróság előtt az ügy egyik 2023-as tárgyalásán.
Az ügy további furcsa eleme, hogy Nagy Jánost korábban maga az érintett ügyvéd, Berényi András védte ebben az ügyben a bíróságon. Nagy később ügyvédet váltott, mint mondta, szerinte Berényit már korábban ki kellett volna zárni az eljárásból, mert több tanút is képviselt az ügyben, de mivel ez nem történt meg, maga lépett az ügyben. Ennél azonban még érdekesebb, hogy korábban miért éppen Berényit választotta. Egyik vallomásában Nagy azt állította, hogy nem is az ő ötlete volt, hogy Berényi legyen a védője.
„Az ember ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy megjelenik nála a katonai ügyész, megbilincselik. Kaptam egy nevet meg egy telefonszámot, mielőtt ez velem megtörtént, az előtt néhány perccel. Abban a sokkos állapotban, amit ez okozott számomra, nem volt más lehetőségem, mint ez az ügyvéd”
– mondta Nagy, aki erről többet nem árult el a vallomásában. Annyit közölt, hogy a meghatalmazást ő adta, de nem akar beszélni róla, hogy kitől kapta a telefonszámot.
A Direkt36 birtokába jutott több olyan dokumentum, amely alapján a Berényi és Társai Ügyvédi Irodának még ennél is nagyobb szerepe volt a büntetőügyben. Az általunk megismert iratok alapján Berényi András nem csak Nagy János védője volt, az ügyben két tanú mellett is vállalt jogi képviseletet.
Kérdéseinkkel az ügy fontos szereplőit, így Berényi Andrást és Nagy Jánost is kerestük, ők azonban nem reagáltak a Direkt36 megkeresésére.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
