A Direkt36 számos új részletet feltárt arról, hogy a magyar kormány miként kezelte az orosz háborús fenyegetést, majd a konfliktus kirobbanását. A tényfeltáró központ újságírói négy hónapon át közel negyven olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.

Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel.

1. Orbán-Putyin találkozó

Orbán Viktor február elsején találkozott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar küldöttséget meglepetésként érte, hogy az oroszok az utolsó pillanatban megüzenték Orbánnak, hogy csak ő és a tolmácsa lehet jelen a tárgyaláson. A találkozó részleteit ismerő források szerint a magyar delegáció ezen meglepődött, mert a diplomáciában nem szokás ennyire rövid határidővel ilyen feltételeket szabni. Az oroszok eljárásából úgy tűnt, hogy a koronavírustól való félelem miatt került sor erre a szigorításra. A házigazdák ragaszkodtak például ahhoz, hogy több covid-tesztet is elvégezzenek a magyar küldöttség tagjain, köztük Orbánon is.

A két vezető közel öt órán keresztül tárgyalt. A találkozó részleteit ismerő források szerint a megbeszélésen főként a két ország közötti üzleti ügyekről volt szó, és a megbeszélés „nagyon technikai” jellegű volt. Orbánt elsősorban az érdekelte, hogy tud-e elegendő és megfelelő árú gázt szerezni Putyintól az oroszok és a nyugat elmélyedő konfliktusa közepette, az orosz elnököt viszont a saját országa számára üzletileg fontos ügyek foglalkoztatták. Putyin sok időt töltött például a Magyarországon évek óta akadozó, az orosz Roszatom által építendő Paks II. beruházás témájával, amelynek az egyik forrás szerint az “utolsó utáni részletével” is tisztában volt, és „olyanokról faggatta Orbánt, hogy „ezzel és ezzel a fázissal hogyan állnak, meg hogy minek az engedélyeztetése kin múlik és mikor lesz meg”.

Bár Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította a háborús veszéllyel kapcsolatban, hogy látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy „baj van”, ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt. Akkoriban még belső körben azt magyarázta, hogy nem számít háborúra. Erről beszélt február 16-án is a Fidesz parlamenti frakciójának zárt találkozóján is.

2. A titkosszolgálatok nem vártak ilyen háborút

2022. február 23-án – egy nappal a háború kezdete előtt – a titkosszolgálatok vezetői tájékoztatót tartottak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, és arról beszéltek, hogy kicsi az esélye annak, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője, Béres János kitért ugyan arra, hogy az Egyesült Államok totális orosz invázióra számít, ám egyértelművé tette, hogy ők más következtetésre jutottak. A képviselőknek ezt többek közt azzal indokolta, hogy az európai partnerek túlnyomó többsége, így a német titkosszolgálat sem ad hitelt az amerikaiak előrejelzésének.

Béres ugyanakkor növekvő esélyét látta egy Kelet-Ukrajnára korlátozódó háborús konfliktus lehetőségének. Ez azért tűnt valószínűbb forgatókönyvnek, mert néhány nappal korábban Oroszország elismerte a korábban általuk már elszakítani próbált luhanszki és donyecki megyék függetlenségét. Más szolgálati vezetők szintén úgy értékelték a helyzetet az ülésen, hogy átfogó, Ukrajna egésze ellen irányuló komplex orosz katonai művelet viszont nem várható.

3. Amerika hiába győzködött

Eközben az Egyesült Államok zárt ajtók mögötti tárgyalásokon próbálta meggyőzni Orbán környezetét, hogy nem szabad hinniük Putyinnak, mert valóban le fogja rohanni Ukrajnát.

Egy, az amerikai-magyar kapcsolatokról információkkal rendelkező forrás szerint az amerikaiak nem csupán a központi, hivatalos NATO-csatornákon keresztül osztottak meg katonai értesüléseket, hanem a budapesti amerikai nagykövetségről 2021 novemberében már rendszeresen vittek be írásbeli jegyzékeket a külügyminisztériumnak. Az amerikaiak több alkalommal közvetlenül a Miniszterelnökséget is tájékoztatták az orosz háborús készülődésről. A vészjósló jegyzékek és szóbeli győzködések azonban hatástalannak bizonyultak. A Miniszterelnökség és a külügy tisztviselői a figyelmeztetéseket udvariasan meghallgatták, majd rendre előadták, hogy ezt ők ugyan értik, de akkor sem hiszik el, hogy Putyin tényleg háborúzni akarna.

4. Rogán eligazítása

Február 24-én kora délután, néhány órával a háború kitörése után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter összehívta a kormányzati propagandagépezet működtetőit a miniszterelnök hivatalának helyt adó egykori Karmelita kolostorba. A kormányzati kommunikációért és egyben a választási kampány tartalmi kérdéseiért felelős Rogán itt a helyzetre reagáló kommunikációs stratégiáról tájékoztatta a kormányközeli médiumok vezetőit és a kormányzati álláspontot a nyilvánosságban magyarázó figurákat. A megbeszélésen elhangzottakról értesülő kormányzati forrás szerint Rogán “lehetőségként” beszélt a háborúról. Azt mondta, a válsághelyzetek rendszerint erősítik a hivatalban lévő kormányokat. Orbán pedig – Rogán szerint – az ilyen helyzetekben jól szokott szerepelni, ahogy ezt tette a koronavírus-járvány alatt is, amikor kórházakba látogatott és fogadta a reptéri szállítmányokat.

Rogán nemcsak általánosságban beszélt, hanem azokat a paneleket is megosztotta a résztvevőkkel, amelyekre a következő hetek kormányzati kommunikációja épült. Ezek a béke fontosságáról, a háborúból való kimaradásról, a fegyverszállítás elvetéséről szóltak. Rogán biztos volt abban, hogy ezeknek az üzeneteknek megvan a kellő támogatottsága, a kormányközeli kutatóintézetek ugyanis ezt mérték. Hiába volt ugyanis kétkedés az amerikai és brit előrejelzésekkel szemben, a kormány a biztonság kedvéért már az év eleje óta – ahogy elkezdtek terjedni a háborús veszélyről megjelenő hírek – megrendelt felméréseket arról, hogy mit gondolnak a választók egy esetleges konfliktusról.

5. Rövid ideig tartó megingás

Budapesten dolgozó külföldi diplomaták a háború kitörése utáni napokban úgy észlelték, mintha megingott volna a kormány oroszbarátsága.

A különféle szinteken zajló találkozókon rendre szóba került például az orosz dominanciával működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) is. A bank miatt azért érte korábban komoly nemzetközi kritika a magyar kormányt, mert számos kedvezményt adott a pénzintézetnek, amikor az néhány éve Moszkvából Budapestre költözött. A magyar kormány egészen odáig a kritikák ellenére is kitartott az IIB mellett, ám a háború kitörése után nyugati diplomatáknak az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője már “kétértelmű üzeneteket” fogalmazott meg. Akadt olyan tárgyalás, ahol az Orbán-kormány egyik államtitkára – egy résztvevő visszaemlékezése szerint – óvatosan úgy fogalmazott, hogy ő változásra számít a bank ügyében.

A kilépésről való gondolkodásra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban álló egyik forrással a bank egyik tisztviselője pedig azt közölte, hogy a kormány még a jegybank véleményét is kikérte az ügyben. A Matolcsy György vezette jegybank a válaszában pedig a kilépésre tett javaslatot. Úgy vélték, a tagság megőrzése “reputációs kockázatot” hordoz, vagyis árthat az ország megítélésének. (Végül a kormány maradt az IIB-ben.)

6. Orbán világértelmezése

A Direkt36 számos részletet megtudott arról a március 21-i parlamenti tanácskozásról, amelyen Orbán a háborús helyzetet elemezte. Egy több évtizedek óta zajló folyamat újabb állomásaként festette le a mostani történéseket, és elemzésében a legtöbb kritikus megjegyzést az Egyesült Államokra tette.

Arról beszélt, hogy az ez a konfliktus most arról szól, hogy az amerikaiak szeretnének visszatérni az egypólusú világrendhez, és ennek során “nem érdekli őket Közép-Európa, nem érdekli őket Európa se”. Orbán úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak azt akarják, hogy “az EU egy szakosított gazdasági szervezete” legyen a nyugati világnak, tehát ne legyen semmilyen külpolitikai önállósága, és ne akarjon például külön megállapodásokat kötni Kínával. Hozzátette, hogy az amerikaiak le akarják választani Európát az olcsó orosz energiáról, így viszont az európai termékek ára magasabb lesz, és ezzel az Egyesült Államok versenyelőnybe kerül a globális piacokon.

Amikor az egyik ellenzéki képviselő rákérdezett Orbánnál, hogy miért beszél ennyire kritikusan Magyarország egyik szövetségeséről, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy szerinte van különbség a szövetségesi és az alattvalói státusz között, világossá téve, hogy számára az utóbbi pozíció nem elfogadható.

Konkrétan a háborúról Orbán azt mondta, hogy “ezt Ukrajna nem fogja megnyerni bárki bármit is mond”, és nem szabad úgy viselkedni, mint a lengyelek, akik úgy állnak hozzá, hogy ez az ő háborújuk is, és ezért segítik az ukránokat. Orbán jelezte, hogy kockázatosnak tartja a lengyel hozzáállást, mert a “lengyelek a NATO-t be akarják tolni egy katonai konfliktusba”. Még így zárt körben is próbált ugyanakkor óvatosan fogalmazni a számára sokáig közeli politikai szövetségesnek számító lengyel vezetésről, és nem kritizálta őket közvetlenül.

7. Zelenszkij-fordulat

A március 21-i parlamenti tanácskozáson Orbán még kifejezetten békülékenyen beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről. Megjegyezte például, hogy Zelenszkijt azért nem hibáztatja a kialakult helyzetért, mert ő nem tud mit csinálni, hiszen Orbán szerint őt az Egyesült Államok hozta ilyen helyzetbe.

A nyilvánosság előtt azonban hamar megváltozott a magyar kormányfő hozzáállása az ukrán elnökhöz. Ez azzal indult, hogy három nappal a delegációs teremben tartott találkozó után, a március 24-én kezdődő EU-csúcs első napján nyílt konfliktus támadt Orbán és Zelenszkij között. Zelenszkij számonkérően kérdezte Orbánt: „Tétovázol, hogy kereskedj Oroszországgal vagy ne? Nincs idő tétovázni, most dönteni kell”.

A Fidesz-kampány azonnal meglátta a lehetőséget Zelenszkij beszédében. Egy kormányközeli forrás szerint egészen addig kifejezetten aggódtak, mi lesz akkor, ha a kampánygépezet által éjjel-nappal pörgetett háborús téma esetleg nem tart ki a választásokig. Zelenszkij videós hozzászólása az EU-csúcson ebben a helyzetben adott új muníciót a Fidesz-kampánynak. Ekkortól már nemcsak Márki-Zay és más ellenzékiek elszólásaira építettek, hanem azt állították a középpontba, hogy veszélybe került az ország energiaellátása (mert például Zelenszkij kiterjesztené a szankciókat minél több orosz termékre, akár a gázra is), és ők ezt fogják megvédeni.

8. Kirill-ügy

Nemzetközi vihart kavart, amikor Magyarország megvétózta azt, hogy az uniós szankciós listára felkerüljön Kirill pátriárka, az ortodox egyház feje, Putyin szoros szövetségese is. Hónapokkal később derült ki, hogy mi vezethetett a Kirill melletti kiálláshoz. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség augusztusban adott hírt arról, hogy az Orbán-kormány azután emelt vétót a Kirill elleni szankcióval szemben, hogy maga az orosz ortodox egyház kérte ezt a magyar kormánytól. Szvjatoszlav Bulah, az Orosz Ortodox Egyház Magyarországi Egyházmegyéjének hivatali titkára a hírügynökségnek azt állította, hogy egy hivatalos levélben ők kértek védelmet Kirillnek a magyar kormánytól.

Bulah a Direkt36 kérdésére közölte, a levél elküldésének dátumára nem emlékszik, azt elmondta, hogy az ő egyházmegyéje fordult segítségért közvetlenül a magyar miniszterelnökhöz, melyre “a válasz az volt, hogy a kormány a döntést meghozta” Kirill megvédéséről.

9. Csicskáztató oroszok

“Az oroszbarát politikát most a földgáz indokolja” – mondta egy gázpiacokat ismerő forrás arról, hogy a magyar kormány számára mekkora jelentőséggel bír az orosz gáz.

Szijjártó Péter külügyminiszter a gázszállítások miatt még komoly arcvesztést is bevállalt. Miközben az EU-s politikusok kerülik az orosz vezetőket, a magyar külügyminiszter többször is találkozott orosz kollégájával. Ezek eredménye lehet az, hogy Ausztria felől érkező orosz gázszállítás ugyan akadozik, de Szerbia irányából továbbra is érkezik a gáz Magyarországra. Augusztusra pedig kiderült, új gázkészleteket is sikerült vásárolni, még ha nem is annyit, amennyit a magyar kormány szeretett volna. Miközben a gázpiacot ismerő forrás szerint az oroszok, ha akarnák, ezt a mennyiséget rövidebb idő alatt könnyen le tudnák szállítani.

“Ehelyett megy a csicskáztatás” – mondta a forrás arra utalva, hogy kis tételekről kell az oroszokkal külön-külön megállapodni.

10. Orbán stábjában is vannak vad elméletek

Az elmúlt hónapokban a kormánypropagandában tovább erősödtek a már korábban is meghatározó nyugatellenes és oroszbarát hangok. Vannak, akik nyíltan az oroszoknak drukkolnak, nemrég a HírTV egyik műsorában pedig már az Egyesült Államok elleni hadüzenetre szólítottak fel. Kormányzati tisztviselőktől ennyire szélsőséges gondolatok nyilvánosan nem hangzanak el, de bizalmas körben náluk is előfordul hasonló.

Egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök közvetlen stábjából is lehetett hallani ilyen véleményeket még néhány hónappal ezelőtt is. Például olyat, hogy az oroszok valójában nem is a saját felkészületlenségük és a Nyugat által megsegített Ukrajna határozott fellépése miatt állnak olyan rosszul a háborúban – hanem szándékosan húzzák el a konfliktust, mert valamilyen stratégiai okból ez kedvező számukra. Sőt, akad olyan vélemény is Orbán stábjában, miszerint nem is Ukrajna elfoglalása a valódi cél, hanem hogy Oroszország Kínával és Indiával összefogva ledöntse az amerikai dollárt a trónról, és új pénzügyi rendszert alakítson ki.