Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.

A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.

Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről.

A dokumentumok alapján az nem világos, hogy Mangold pontosan mennyi pénzt kapott – illetve kaphat a jövőben – a szerződés alapján, mert a díjazás részletei nem teljesen egyértelműek. A 8,2 milliárd forintos összeget ugyanis a dokumentumban helyenként megbízási díjként, máshol pedig sikerdíjként emlegetik. A kormánynak több kérdést is feltettünk arról, hogy eddig mennyit fizettek ki Mangoldnak, és a szerződésben szereplő egyes jogcímek után a német üzletember mennyi pénzre volt jogosult, ezekre azonban nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd ellenzéki párt felhívta figyelmünket, hogy korábban Tordai Bence képviselő is betekintést nyert a reptéri tanácsadási szerződésbe, és ő is közzétett erről információkat a Facebook-oldalán.)

A Direkt36 rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderült, hogy a reptéri megbízáson felül a kormány tavaly még nyolc másik, különböző témákról szóló tanácsadói szerződést is kötött Mangold cégével. Ezek a 2021. április és 2022. március közötti időszakra szóltak, a keretösszegük pedig összesen 419,25 millió forintot tett ki. A szerződések egy része a német–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólt.

Kapcsolatokkal üzletel

A 79 éves Klaus Mangold évtizedek óta Németország legmagasabb üzleti köreiben mozog, és rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az orosz politikai elit, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök felé is. A német sajtóban emiatt gyakran csak „Mister Russlandnak”, vagyis Miszter Oroszországnak nevezik. Az 1990-es és 2000-es években különböző német nagyvállalatoknál, például a Daimler autógyártónál töltött be vezető pozíciókat. Később tanácsadással kezdett el foglalkozni, ennek keretében háttéralkukat szervezett orosz és európai üzleti, politikai körök között. „A kapcsolataim az én know how-m”, „ez az üzleteim alapja” – fogalmazott korábban az egyik német lapnak.

A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette. A magyar kormány 2012 végén egy képet is megosztott arról, hogy Orbán Lázár és Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök társaságában egy asztal körül ülve beszélget Mangoddal. A kormányzati közlemény többek között a Rothschild Befektetési Bank német társelnökeként és a DaimlerChrysler Services AG volt vezérigazgatójaként hivatkozott a német üzletemberre.

Mangold a bemutatkozás után kezdett el dolgozni a magyar kormánynak. Ez abban az időszakban történt, amikor az Orbán-kormány egyre intenzívebben közeledett Oroszországhoz. A rendkívül szoros német–orosz gazdasági kapcsolatok miatt pedig kifejezetten jól jöttek a témában otthonosan mozgó Mangold tanácsai. A Direkt36 korábbi cikke szerint Mangold a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésében is segítette a magyar kormányt. Fontos szerepe volt például annak a 2013. augusztusi, az orosz és a magyar fél közötti találkozónak az előkészítésében, amelyen eldőlt, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az oroszok építhetik Paks II.-t.

Klaus Mangold és Vlagyimir Putyin, forrás: AFP

A Miniszterelnökség államtitokként kezelte azokat a szerződéseket, amelyeket Mangolddal 2013 és 2015 között kötöttek. Így nem lehet tudni, hogy azok milyen munkáról szóltak, és az elvégzésükért mennyit fizettek. A később megkötött szerződéseket viszont nyilvánosságra hozták. E szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség a 2017. július és 2018. május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben négy szerződést is kötött Mangold cégeivel. Ezek az elektromos autókról, digitalizációról, energiapolitikáról és az uniós költségvetésről szóltak.

A Mangolddal való kapcsolattartás később Lázártól Palkovics Lászlóhoz került át, aki a kormányon belül éveken át felelt az ipar- és az energiaügyekért. (Palkovics idén novemberben távozott a kormányból.) A Direkt36 2020. nyári közadatkéréséből derült ki, hogy a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018. december és 2020. december közti időszakra hét tanácsadói szerződést is kötött Mangolddal, az összértékük bruttó 380 millió forint volt. Ezek jellemzően a német–magyar gazdasági együttműködéssel függtek össze.

Milliárdos sikerdíj

Mangold tevékenysége akkor került újra fókuszba, amikor idén júliusban Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a kormány által közzétett szerződéslistákban kiszúrta, hogy Palkovics tárcája hét hónappal korábban 8,2 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött Mangoldékkal. A minisztérium később elárulta, a tanácsadói megbízás a reptér megvásárlásával függött össze.

Ez egy újabb jele volt annak, hogy az Orbán-kormány milyen nagy erőfeszítéseket tett a repteret üzemeltető cég visszaszerzésére, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején privatizáltak. Palkovicsot tavaly májusban a tervezett tranzakció előkészítéséért felelős kormánybiztossá is kinevezték. A Bloomberg tavaly októberben arról írt, hogy a magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a nemzetközi tulajdonosoknak. Orbán ezt követően tavaly október közepén arról beszélt, hogy a vásárlás bármelyik pillanatban megtörténhet. Majd tavaly december 13-án az üzlet elhalasztását jelentette be. A kormányközeli Világgazdaság később arról írt, a kormány a reptér visszaszerzéséről továbbra sem tett le, csupán el akarták kerülni, hogy az ügy kampánytémává váljon.

Ilyen előzmények után szerződtek le tavaly december 22-én Mangoldékkal, ezt azonban akkor nem közölték a nyilvánossággal. Miután a szerződés megkötésének ténye idén nyáron kiderült, a Direkt36 közadatkérés keretében kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódjától, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) a német üzletember cégével 2020 után megkötött szerződéseket. A veszélyhelyzetre hivatkozva a tárca 90 nap után engedett betekintést az iratokba. A dokumentumokat a minisztérium épületben korlátozott ideig tanulmányozhattuk, azokról csak jegyzeteket készíthettünk, fényképeket nem.

Az átnézett iratok alapján messze a legnagyobb értékű szerződés a reptérrel foglalkozó volt. E szerint Mangold cége a munkáért cserébe bruttó 21 590 000 euró megbízási díjra volt jogosult, a dokumentum szerint ez átszámolva nem haladhatta meg a 8,204 milliárd forintot. A szerződés egy másik pontján erre a 21 590 000 eurós tételre már sikerdíjként hivatkozik. Azt írják, ebből levonják azt a bruttó 2 654 300 eurós (körülbelül 1 milliárd forint) előleget, amelyre Mangold a szerződés szerint jogosult. A dokumentum szerint ebből a sikerdíjnak nevezett összegből vonták le a cégnek járó havi díjat is, amely a szerződés január és július közötti hatálya alatt összesen bruttó 997 900 eurót (kb. 380 millió forint) tehetett ki.

A sikerdíjra vonatkozó részeket szerettük volna tisztázni, többek között azt, hogy az előlegen és a havi díjakon felüli rész számít-e ténylegesen sikerdíjnak, illetve erre a jövőben még jogosult lehet-e Mangold. A kormány azonban újabb betekintést nem engedélyezett az iratokba, a később írásban feltett kérdéseinkre pedig nem reagált.

Így nem teljesen világos, hogy a 8,2 milliárdból fennmaradó kb. 6,8 milliárd forintos összeg volt-e az a tényleges sikerdíj, amelyre Mangold az üzlet nyélbeütése esetén lehet jogosult. A sikerdíjról a szerződés még azt írja, az akkor jár, ha a tanácsadói szerződés lejárta – ez normál esetben idén július végén történt meg – után 12 hónapon belül megtörténik a reptér visszavásárlása. A szerződést azonban a megkötése után néhány héttel később, idén január 25-én módosították. E szerint ezt a 12 hónapos határidőt, amíg Mangold jogosult a sikerdíjra, 24 hónapra tolták ki.

Mivel a TIM az erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt, így nem tudjuk, hogy a Mangold Consultingnak a szerződés alapján eddig milyen jogcímeken összesen mekkora összeget fizettek ki. A minisztérium a nyáron ezzel összefüggésben több lappal azt közölte: a háború kitörése miatt nehezebb a repülőtér visszavásárlásához szükséges források előteremtése, „így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva”.

Az általunk megismert szerződés a díjazás mellett általánosságban írt a tanácsadói munkáról is. E szerint Mangoldék feladata az volt, hogy segítsenek az eladókkal kapcsolatos információk összegyűjtésében, a tervezett vásárláshoz szükséges üzleti partnerek kiválasztásában, az ügylettel kapcsolatos dokumentumok (például részvényvásárlási megállapodás) vizsgálatában, illetve a tranzakcióval összefüggő tárgyalások és megbeszélések szervezésében is.

A reptér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance a Mangold tevékenységére vonatkozó kérdéseinket nem kívánta kommentálni. Mangold cégét is kerestük, de ők nem reagáltak a megkeresésünkre.

A reptérin kívül a TIM még további nyolc, Mangoddal megkötött tanácsadói szerződést bocsátott a rendelkezésünkre. Ezeknek a keretösszege összesen 419,25 millió forintot tett ki, és a 2021. április és 2022. március közötti időszakra terjedt ki.

A nyolcból két szerződés is a magyarországi munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az egyik szerint Mangold abban adott tanácsot, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar munkaerő a termékek összeszerelése helyett a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek irányába mozduljon el. A másik a külföldi autóipari cégeket sújtó munkaerőhiányra koncentrált. A kormány Mangoldtól kért tanácsot a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban is. Mangoldnak ennek során nemcsak tanulmányokat és dokumentumokat kellett biztosítania, hanem a szerződés szerint „véleményvezérekkel” és „gazdasági intézetekkel” is kapcsolatot kellett létesítenie.

Két tanácsadói szerződés is foglalkozott a német iparral. Az egyik szerint a kormány a „külföldi technológiai befektetők” Magyarországra csábításában várt segítséget Mangoldtól. Ennek során valószínűleg német befektetőkre gondoltak, a szerződés szerint ugyanis Mangold olyan német ipari vezetőkkel, német politikusokkal lép kapcsolatba, „akiket érdekelhet Magyarország”. A kkv-szektor versenyképességének növeléséről szóló szerződés szintén említi a német vállalatok magyarországi befektetéseit. Több szerződés is foglalkozott a gépiparral: az egyik témája például a vasútipar, vasútlogisztika volt, a másiké pedig az elektromos autók piacának növelése.

A kormányt megkérdeztük arról, a magyar gazdaság ennyire eltérő kihívásaival kapcsolatban miért pont Mangoldhoz fordultak segítségért, de ezekre sem kaptunk választ. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy a német üzletember ezekben a témákban mennyire mozog otthonosan, de az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be nyugat-európai autóipari, vasútipari, turisztikai és pénzügyi vállalatok élén.

Megdöbbentette a háború

Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak a ferihegyi reptér megszerzését nehezítette meg, Mangold más jellegű tevékenységeit is érintette. A német üzletember a háború miatti tiltakozásként március elején lemondott a baden-württembergi tiszteletbeli orosz konzuli címéről, amelyet 2005 óta töltött be. Mangold utólag azt mondta, ezen a poszton a német tartomány gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, és két-három havonta találkozott a berlini orosz nagykövettel. (A Direkt36 nemrég egy nemzetközi újságírócsapat tagjaként részt vett abban a nyomozásban, amely a tiszteletbeli konzulok visszás ügyeit tárta fel.)

A Spiegel német hetilap december eleji cikkében arról írt, miközben nem kevés német találkozott Mangoldnál többször Putyinnal, az üzletember mára bagatellizálja korábbi oroszországi szerepvállalását. A lappal azt közölte, évek óta nincs üzleti kapcsolata Oroszországgal, és a Kremllel sem áll már kapcsolatban. Azt mondta, az orosz invázió mélyen megdöbbentette. Hozzátette, hogy élete elmúlt 40 évének munkája, amit a német–orosz kapcsolatok javításával töltött, a háború kirobbanása miatt érvényét vesztette. A Spiegel megjegyzi, amikor novemberben meglátogatták Mangoldot, a férfi irodájának falán egy Putyin által Mangoldnak címzett bekeretezett levél lógott. Később az üzletember nevében eljáró PR-tanácsadó azt közölte velük, a levél csak figyelmetlenségből maradt ott, azóta eltávolították.

Bár Mangold a magyar kormánnyal ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát segítő fegyverszállításokat, a felek kapcsolata továbbra sem romlott meg. Erre utal, hogy augusztus 20-a alkalmából Mangold Orbán előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Ezt Mangoldnak „a magyar–német gazdasági kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő” tevékenységével indokolták.

Címlapkép: szarvas / Telex