1996-ban, egy forró májusi napon brutális gyilkosság történt Banglades fővárosának egy forgalmas utcáján: egy férfit többen közrefogtak és meglőttek, összesen kilencszer. Két hét múlva, a kórházban halt bele a sérüléseibe. Ez nem egyszerű emberölés, hanem egy akkor már évtizedek óta dúló véres politikai belháború újabb epizódja volt. A bűntényben érintett emberek és politikai szövetségeseik pedig azóta is meghatározzák az ázsiai ország politikáját.

A lelőtt férfi a halála előtt a kórházban tanúvallomást tett. A gyilkosságot eszerint három testvér, az Ahmed fivérek követték el. Ítélet csak nyolc évvel később született az ügyben. Az egyik testvért, Josefet halálra ítélték, több mint húsz évet börtönben töltött, végül elnöki kegyelmet kapott.

Két testvérét, Anist és Harist életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de ők elmenekültek az országból még azelőtt, hogy börtönbe vonultak volna – és azóta is szökésben vannak. Anis jelenleg Malajziában él. Haris Ahmed pedig – hamis személyazonossággal – 2015-ben Budapestre költözött, és azóta is itt üzletel. Ez az Al Jazeera oknyomozó csapatának kutatásaiból derül ki, amelyet a Direkt36 segített Magyarországon.

Haris az elmúlt években belvárosi ingatlant vásárolt, ruhaboltot, éttermeket és pénzváltót is üzemeltetett Budapesten annak ellenére, hogy évekig szerepelt az Interpol legveszélyesebb embereket felsoroló listáján. Magyarországra költözése érdekében Banglades tiszteletbeli magyar konzulja is közbenjárt, bár az nem egyértelmű, hogy ismerte-e a férfi hátterét.

Haris a cégvezetés mellett „közvetítőként” dolgozik: jutalék fejében segít megkötni különböző bangladesi üzleteket, otthoni kapcsolatrendszerét kihasználva, ugyanis Banglades legbefolyásosabb embereivel áll nagyon szoros viszonyban. Korábban Sejk Haszina miniszterelnök testőre volt és kisebb politikai tisztségeket is viselt, a bátyja pedig Aziz Ahmed tábornok, a bangladesi hadsereg vezérkari főnöke, az ország egyik legbefolyásosabb embere.

Az Al Jazeera megkeresésére sem a bangladesi kormányzat, sem az Ahmed-család tagjai, sem Nyerges Ambrus korábbi tiszteletbeli konzul nem válaszolt. Cikkünk megjelenése után a magyar rendőrség azt közölte, hogy  “Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi együttműködés keretében vizsgálja az ügy körülményeit”. Arról azonban nem tájékoztattak, hogy ez a vizsgálat mikor kezdődött.

Az Al Jazeera teljes videója (választható magyar felirattal):

A miniszterelnök gyilkos testőre

2014 decemberében egy fekete bajszos, köpcös, ötven év körüli bangladesi férfi járta végig Budapest nevezetességeit. Az idegenvezetőjével közösen fotózkodott a Hősök terén, a budai várban, és közösen költöttek el egy dunai panorámás vacsorát is. Bár a férfi sem a kinézetével, sem a programjával, sem a kíséretével nem tűnt ki a többi Budapesten járó külföldi közül, mégsem szokványos turista volt: Banglades hadseregének vezetője, Aziz Ahmed vezérkari főnök látogatott Budapestre.

Ahmed tábornok Banglades jelenlegi miniszterelnökének szoros szövetségese, fontos szerepet játszik nemcsak a hadsereg, hanem az egész ország irányításában. Budapesten azonban nem hivatalos úton, hanem egy családi ügyben járt. Egyik testvérének, Harisnak próbált segíteni, hogy Magyarországra költözhessen. A budapesti idegenvezetőjét, az itt élő, de Bangladesben született Samit a turistalátványosságok megmutatása mellett arra is kérte a tábornok, hogy segítsen Harisnak Budapesten cégeket alapítani. Mindezt Sami mondta el az Al Jazeerának, fényképekkel és e-mailekkel alátámasztva, azzal a feltétellel, hogy nem közlik a valódi nevét.

Pár hónappal később Haris meg is érkezett Budapestre, azonban hamis útlevéllel, Mohammad Hasán álnéven, derült ki az Al Jazeera által megszerzett dokumentumokból.

A hamis személyazonosságra azért volt szükség, mert Haris valójában veszélyes bűnöző és egy rendkívül befolyásos család tagja. Jelenleg is szerepel Banglades legkeresettebb bűnözőinek listáján, korábban az Interpol is körözte (innen 2019 márciusát követően törölték, a szervezet nem árulta el, hogy miért).

Banglades a világ negyedik legnagyobb muszlim népességű, és az egyik legsűrűbben lakott országa. Az ezredforduló óta pedig a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága is. A térség két szuperhatalma, Kína és India is fontos partnerként tekint az országra, amely a stratégiailag fontos Bengáli-öböl partján fekszik.

A Budapestre látogató vezérkari főnök, Aziz a nyolcvanas években csatlakozott a bangladesi hadsereghez. Négy testvéréből az Al Jazeera forrásai szerint bűnöző lett: piti, utcai bűncselekményekkel kezdték, majd az évek során komoly bűnbandává váltak, zsarolásokban és emberrablásokban vettek részt, gyilkosságokat követtek el. Haris emellett kisebb politikai tisztségeket is betöltött. Az Ahmed testvérekhez hasonló bandáknak fontos szerepük volt a bangladesi politikában is, mert ők nyújtottak személyes védelmet az egymással rivalizáló politikai dinasztiák tagjainak. Haris például a kilencvenes évek közepén csatlakozott a meggyilkolt országalapító elnök lányának, az azóta többször miniszterelnökké választott Sejk Haszinának a testőrei közé.

Haris már Haszina testőreként dolgozott, amikor 1996-ban a testvéreivel megölték Haszina egyik politikai ellenfelét, Mustafa Rahmant. Máig kérdéses, hogy a cikk elején említett kivégzésről mennyit és mikor tudott Haszina, akit rövidesen az ország miniszterelnökének választottak. Az azonban biztos, hogy a gyilkossághoz neki is fűződött érdeke, a megölt Rahman ugyanis egy olyan politikai pártnak volt a tagja, amelynek alapítói részt vett Haszina családjának évtizedekkel korábbi kiirtásában. Harist a gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a hatóságok több mint 15 éven keresztül nem találták meg őt.

Új élet Budapesten

Harist nemcsak bátyja, hanem Banglades korábbi tiszteletbeli konzulja, Nyerges Ambrus is segítette, hogy magyar papírokat kaphasson, derült ki az Al Jazeera által megszerzett dokumentumokból.

2015 júniusában Nyerges levelet írt a Bevándorlási Hivatalnak, azt kérve, hogy pozitívan bírálják el „Mohammad Hasan” tartózkodási kérelmét. Nyerges tudomása szerint a bangladesi üzletember éttermet és vendégházat akart nyitni Budapesten. „Meggyőződésünk, hogy sikeres üzleti tevékenysége referenciaként szolgálhat a magyarországi befektetések iránt érdeklődő bangladesi üzletemberek felé” – írta Nyerges. Azzal kapcsolatos kérdésünkre nem válaszolt, hogy a támogatói levél megírásakor tisztában volt-e a férfi valódi kilétével.

Haris végül álnevén kapott tartózkodási engedélyt, és 2015-ben Budapestre költözött. A Direkt36 által átnézett céges és földhivatali dokumentumok szerint Haris belevágott egy sor üzletbe:

• Lakást vásárolt Budapest belvárosában
• Céget alapított (Bay of Bengal Kft.) és vásárolt (Taylorville Kft.)
• Niveau Fashion néven ruhaboltot nyitott az Ázsia Centerben
• A Bengal Hostelben kínált olcsó szállást
• A Keleti pályaudvarnál a Vidróczki Csárdát, a Kálvin térnél pedig a Gulyás Éttermet üzemeltette
• Közvetlenül az Gulyás étterem mellett egy illegális pénzváltót is működtet. Kérdésünkre az Magyar Nemzeti Bank megerősítette, hogy a pénzváltó nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel.

Magyarország mellett az Al Jazeera kutatásai szerint Franciaországban további cégeket vásárolt. Nemrég Magyarországon is újabb befektetési lehetőséget keresett: egy 66 szobás budapesti hotel megvásárlását fontolgatta 7,2 millió euróért (2,5 milliárd forintért). Annak ellenére, hogy a cégadatok szerint eddigi vállalkozásai nem termelnek nagy hasznot (a ruhabolt, a hostel és a Vidróczki Csárda pár hónapon belül be is zárt).

Az Al Jazeera által megkérdezett szakértő szerint ezek tipikusan olyan üzleti tevékenységek, amelyek segíthetnek a bűncselekményekből származó pénzt elrejteni. A magas készpénzforgalom lehetővé teszi, hogy a „tiszta” és a „koszos” pénz keveredjen egymással, és végül ne lehessen megállapítani, hogy melyik melyik – mondta az Al Jazeerának Graham Barrow, aki pénzmosás elleni tanácsadással foglalkozik.

Levágná a fülét annak, aki nélküle üzletel

Haris fő bevételi forrása azonban nem a cégeiből, hanem főként „minisztériumi munkákból és más kormányzati szinteken végzett munkákból” származik – mondta az Al Jazeera rejtett kamerás felvételén Haris asszisztense, aki a pénzváltójában dolgozik és a férfi könyvelését is végzi. Amikor egy, az Al Jazeerának dolgozó riporter lehetséges befektetőnek adta ki magát, Haris húsz százalékos jutalékot kért a bangladesi üzletben való „közvetítésért”. Állítása szerint nélküle nem is mehet végbe egyetlen bangladesi-magyar üzlet sem.

„Ha bármilyen üzlet történik Magyarországon, én arról tudni fogok. Eddig még semmilyen üzletet nem ütöttek nyélbe, anélkül, hogy én rábólintottam volna. (…) Ha mutatnak nekem egy olyan rendelést, amelyről az én fejem fölött állapodtak meg, akkor levágom annak az embernek a fülét és megetetem a kutyákkal” – mondta Haris a saját munkamódszeréről Saminak az Al Jazeera rejtett kamerás felvételén. Haris szerint ezt a közvetítői szerepet maga Sejk Haszina miniszterelnök hagyta jóvá.

Egy 2015 novemberi levélben Haris egyik cége, a Bay of Bengal Kft. például ajánlatot tett arra, hogy emeletes ágyakat szállítson Magyarországról a bangladesi határőrök szervezetének, amelynek ekkor Haris bátyja, Aziz volt a vezetője.

2020 februárjában pedig Samit akarta meggyőzni arról, hogy segítsen neki beszerezni magyar gyártmányú lőszereket a bangladesi hadsereg számára, mivel „Magyarországon gyártják a világ legjobb töltényeit” – mondta Haris egy rejtett kamerás felvételen, tovább győzködve Samit: „Mi a sötét oldalon állunk. (…) Mindketten keresni fogunk ezen. Csak dőlni fog a pénz.”

Sami végül nem vett részt az üzletben, és nem tudjuk, hogy a tervek megvalósultak-e. A bangladesi tiszteletbeli konzul azonban már akkor beszélt ilyen üzleti lehetőségről, amikor Haris Magyarországra érkezett. „Örülök, hogy van néhány speciális magyar termék, amely érdekes lehet a bangladesi hadsereg számára. (…) Lehet, hogy időbe fog telni, de hamarosan nagyon jó esélyünk lesz arra, hogy a bangladesi hadsereggel üzleteljünk” – mondta Nyerges egy interjúban, ami röviddel azután jelent meg, hogy támogatói levelet írt Haris számára.

Haris Budapestre költözése óta a magyar-bangladesi kapcsolatok is felpörögtek. 2016-ban Sejk Haszina – első bangladesi miniszterelnökként – hivatalos látogatásra érkezett Budapestre, és „gyümölcsöző” megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig 2020 szeptemberében utazott Bangladesbe, ahol az ország kereskedelmi miniszterével három fő területet jelöltek meg lehetséges együttműködésre (egészségügyi- és vízügyi technológia és nukleáris energia).

„A Magyarország és Banglades közti politikai kapcsolat kiegyensúlyozott, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő irányt mutat” – írta a külügyminisztérium a kérdésünkre. Megkérdeztük a minisztériumot arról is, hogy van-e tudomásuk Haris Ahmed közvetítői tevékenységéről, a tervezett emeletes ágy és lőszer üzletről. A külügyminisztérium azt válaszolta, hogy sem Haris Ahmeddel, sem a cégeivel nem áll szerződéses viszonyban. A honvédelmi minisztérium szintén azt írta, hogy sosem állt kapcsolatban Haris Ahmeddel, az üzletkötésekről nincs tudomása, és azokban nem vett részt.

A cégadatok ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.

Címlapi grafika: Murányi János, felhasznált képek: Al Jazeera’s Investigative Unit, Unsplash/Oláh Dániel