Donald Trump amerikai elnök munkalátogatásra hívta Orbán Viktort Washingtonba május 13-án, jelentette be a magyar kormány csütörtökön. A közelgő Orbán-Trump találkozóról elsőként a Direkt36 írt még szerdán, miután annak tényét több magyar kormánytisztviselő és washingtoni forrás is megerősítette.
A találkozó áttörést jelent az Orbán-kormány és az Egyesült Államok kapcsolatában. Orbán Viktor legutóbb 2001-ben, még az első miniszterelnöki ciklusában járt a Fehér Házban, de az akkori beszámolók szerint elsősorban Dick Cheney akkori alelnökkel tárgyalt, és George W. Bush elnök csak menet közben csatlakozott a megbeszéléshez.
Orbán nem üres kézzel érkezik Trumphoz. A Direkt36-nak magyar kormányzati, illetve a kormánnyal kapcsolatban álló források azt mondták, a magyar kormány rendkívül jelentős értékű védelmi beszerzésekről folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Ezek egy részével kapcsolatban az esetleges Orbán–Trump találkozón várható bejelentés. A magyar miniszterelnök washingtoni meghívása ugyanakkor az Egyesült Államok régiós politikájába is illeszkedik: Andrej Babis cseh miniszterelnök március elején járt a Fehér Házban, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök pedig május 3-án érkezik.
Az elmúlt időszakban több, a magyar-amerikai viszonyban feszültséget okozó ügy is napvilágot látott, ezek egy részét a Direkt36 tárta fel, vagy foglalkozott vele részletesen. Ilyen volt az orosz fegyverkereskedők kiadatásának ügye, a védelmi együttműködési megállapodással kapcsolatos huzavona, vagy a Budapestre költöző, orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Bank témája.
A két éve hivatalban lévő Trump-kormányzatról már több alkalommal kiderült, hogy az úgynevezett „tranzakcionális diplomáciában” hisz, vagyis a külkapcsolatokban komoly jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági előnnyel járó ügyleteknek. Úgy tűnik, a magyar- amerikai viszonyban meglévő politikai feszültségeket ellensúlyozhatják azok a nagy értékű védelmi beszerzések, amelyekről a magyar kormány az amerikaiakkal tárgyal. Az erről folyó egyeztetésekről négy magyar kormányzati, illetve a kormánnyal kapcsolatban álló forrás is beszámolt a Direkt36-nak.
Ahogy arról korábban írtunk, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári budapesti látogatása is többek közt egy középhatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzésével volt összekötve. Egy forrás értékelése szerint a folyamatban lévő további vásárlásokkal „az amerikaiak rendkívül elégedettek”. A jelenleg is zajló tárgyalások során például F-35-ös amerikai vadászgépek beszerzése is felmerült.
Magyar kormányzati források szerint az elmúlt időszakban az Orbán-találkozó ügyében több egyeztetésre is sor került Trump elnök kabinetfőnökével, Mick Mulvaney-vel, de ezen felül is rendkívül intenzívvé vált a magyar és amerikai tisztviselők közti kapcsolattartás, valamint más magas szintű találkozók. A fordulópontot az úgynevezett védelmi együttműködési megállapodás (Defense Cooperation Agreement, DCA) elfogadása jelentette, melynek során – ahogy erről szintén írtunk – a magyarok a főbb pontokban engedtek az amerikai követeléseknek. David Cornstein budapesti amerikai nagykövet korábban egy interjúban már beszélt arról, hogy Donald Trump és Orbán Viktor találkozója akkor lesz reális, ha révbe ér a DCA és néhány más „bejelenteni való”, amin még dolgoznak. Az egyezményről szóló parlamenti szavazásra várhatóan júniusban kerülhet sor.
A védelmi beszerzések mellett más ügyekkel is jó pontokat szerzett a magyar kormány a Trump-adminisztrációnál. Például azzal, hogy a Mol többé nem importál iráni kőolajat – miközben az USA már szankciókkal sújtaná az ezt nem meglépő szövetségeseit is –, valamint a magyar kormány az ENSZ-ben és minden más fórumon kiáll a Trump-adminisztráció által erőteljesen támogatott Izrael állam mellett. Egy korábbi, április eleji háttérbeszélgetésen egy magyar kormányzati tisztviselő a Direkt36-nak már reális lehetőségként beszélt egy Orbán–Trump találkozóról. Ő azt is hozzátette, hogy annak megvalósulása nagyban függ attól, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök marad-e az izraeli választások után.
Az izraeli politika alakulása azért volt kulcsfontosságú, mert Netanjahu mind Trumpnak, mind Orbánnak szoros szövetségese, és a magyar diplomácia washingtoni lobbizását a Fehér Házhoz jó kapcsolatokkal rendelkező Izrael régóta aktívan segíti. Netanjahu végül sikeresen szerepelt a választásokon, marad a kormányfői poszton.