A kormány nem hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után írt az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási közbeszerzésekről. Lázár János a csütörtöki kormányinfón a jelentés visszatartását azzal magyarázta, hogy a kormány előbb meg akarja várni, mi lesz a vége annak a vizsgálatnak, amit majd az Európai Bizottság indít az ügyben az OLAF javaslatára.

Az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. által 2011-15 között elnyert közbeszerzésekben. A cégnek a kifogásolt pályázatok idején Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt a résztulajdonosa. Az OLAF ugyan nem hozta nyilvánosságra a két éven át tartó nyomozásáról szóló jelentést, de Wall Street Journalnak annyit elmondtak a tartalmáról, hogy a súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenséget is találtak abban a 35 közbeszerzésben, amelyeket az Elios nyert el. Az összeférhetetlenséget Tiborcz István egyik üzlettársa és barátja jelentette az ügyben: ő egyszerre volt tulajdonosa az Eliosnak és a pályázatokat előkészítő cégnek, amely javaslatokat tett a városoknak arra, hogy milyen követelményeket kérjenek a beruházóktól. A nyomozás eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza Magyarországtól a projektekre elköltött 40 millió eurós támogatást.

Lázár csütörtökön a Direkt36-nak megerősítette, hogy az OLAF jelentést megkapta a kormány is, így ő tudja, hogy mi van benne. Szerinte ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák, kellene az OLAF engedélye is. Tavaly egy hasonló ügyben az OLAF azt közölte, hogy csak a magyar kormányon múlik, hogy nyilvánosságra hozza-e a szervezet jelentését. Az OLAF a 4-es metró építésénél is talált szabálytalanságokat, az arról szóló beszámolót is elküldte a magyar kormánynak, a kormány pedig nyilvánosságra hozta azt.

Ugyan Lázár most azt mondta, hogy a 4-es metró ügyében nem az OLAF jelentését tették nyilvánossá, hanem azt, amit az Európai Bizottság készített, ez azonban nem igaz. A kormány az OLAF Final Report, azaz végső jelentés című dokumentumát hozta nyilvánosságra, ez máig elérhető az Index akkori cikkéből, és a nyilvánosságra hozatalakor még a Bizottság meg sem kezdte a vizsgálatát.

Tényleg Bajnaiék írták ki a pályázatot?

Az OLAF a jelentését megküldte a magyar hatóságoknak és a Miniszterelnökségnek is, amely az uniós programok ellenőrző szervezete. Hiába kertük őket, hogy adják ki a jelentést, hogy azt részleteiben is megismerhessük, a Miniszterelnökség eddig nem reagált a kérésünkre. A kormány ugyanakkor az OLAF-jelentésről szóló újságírói kérdésekre adott válaszaiban többször arra hivatkozott, hogy a vizsgált közvilágítási pályázatokat még a Bajani-kormány idején írták ki.

Ez azonban így nem teljesen igaz. Lázár János ezt azzal indokolta, hogy a Bajnai-kormány idején született az a megállapodás az unió és Magyarország közötti, amelyben évekre előre rögzítették a fejlesztési célokat, így azt is, hogy közvilágítási programokra is írhat ki pályázatokat a magyar kormány. Azokat a konkrét pályázatokat, amelyeknek beruházásaiból az Elios sokat nyert, már az Orbán-kormány idején írták ki.

Az első három közbeszerzést még korábban indult programok eredményeként nyerték el. Már 2009 márciusában is indult olyan EU-s pályázat, amelyben épületenergetikai fejlesztések mellett közvilágítás korszerűsítésére is lehetett pályázni. Lázár János polgármestersége alatt Hódmezővásárhely is indult a pályázaton 2009-ben, a helyi közvilágítás felújítására pedig a frissen alapított Elios kapott megbízást mindenféle referencia nélkül, miután a többi pályázó céget kizárták a versenyből.

A pályázat különlegessége volt, hogy a közvilágítást LED-es technológiával kellett felújítani, ami nem csak Magyarországon, de egész Európában is az egyik első ilyen nagyobb szabású beruházás volt. Az Elios erre a sikeres beruházásra hivatkozva tudta később letarolni azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeket már az Orbán-kormány idején, és kimondottan LED-es korszerűsítésekre írtak ki, és amelyeket az OLAF is vizsgált.

A csütörtöki kormányinfón megkérdeztük Lázár Jánost, hogy annak idején tisztában volt-e azzal, hogy Tiborcz István, az egyik pályázó cég résztulajdonosa a miniszterelnök lányának udvarol. Lázár azt mondta, hogy ő soha nem foglalkozik senki magánéletével, a cég pedig közbeszerzésen nyerte el a megbízást.

Nagyon lejtett a pálya Tiborczéknak

Az Orbán-kormány 2012 őszén írta ki az első olyan EU-s pályázatot, ami kifejezetten arra szólt, hogy a települések utcai lámpáit takarékosabb LED-lámpákra cseréljék. Ezen a pályázaton 8,8 milliárd forint uniós támogatást osztottak szét 33 önkormányzat között. A második pályázatot 2014 őszén írták ki, annak eredményeként a 61 település írt ki közbeszerzést összesen 9 milliárd forint értékben.

Az Elios az első körben a 12 beruházást nyerte el, köztük a legnagyobb értékűeket, így pedig a pályázatokra költött teljes összeg 72 százaléka Tiborcz cégénél kötött ki. A második pályázati körben is az Elios volt a legeredményesebb, önállóan 14, konzorciumban pedig további 2 településen ők cserélték a lámpákat összesen bruttó 4,4 milliárd forint értékben, tehát ebben a körben is hozzájuk került az összes támogatás fele.

A Direkt36-on cikksorozatban mutattuk be, hogy az Elios kiugró sikerének az egyik legfőbb oka az volt, hogy a pályázatokat sok helyen úgy írták ki, hogy eleve csak az Elios tudott sikerrel indulni. A városok ugyanis LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciákat kértek a pályázóktól, ráadásul olyan korábbi beruházást kellett felmutatni az indulóknak, hogy azt kevés kivételtől eltekintve csak az Elios tudta teljesíteni a hódmezővásárhelyi beruházással. Elios így a legtöbb helyen versenytárs nélkül kapta meg a munkát.

Az Elios sikerében fontos szerepet játszhatott az is, hogy Tiborcz István üzlettársának és a barátjának, Hamar Endrének a cége készítette elő több városban a pályázatokat. Hamar 2014 április végéig az Eliosnak is résztulajdonosa volt, egészen addig, amíg Tiborcz István át nem vette tőle a részesedését. Két közbeszerzést azonban még úgy nyert el az Elios, hogy Hamar egyszerre volt jelen az Elios-ban és a pályázatokat előkészítő cégben is.

A pályázatok előkészítésébe más ponton is beavatkozott az Elios. Egy, a Direkt36 által nyilvánosságra hozott hangfelvételt szerint Szekszárdon még az uniós pályázatok kiírása előtt egyeztetett a később a kivitelezést elnyerő Elios egyik vezetőjével a beruházásról.

Az Elios közbeszerzési sikerei miatt több feljelentés született, a rendőrség nyomozást is indított 2015 elején ezt azonban másfél évvel később bűncselekmény hiányában megszüntették, mert nem találtak bizonyítékot arra, hogy Tiborcz és üzlettársának a pályázatok előkészítésében részt vevő cége összejátszott volna. A Direkt36 azt is bemutatta, hogy az Elios ugyanazokat a lámpákat jóval drágábban szerelte fel az egyik városban, mint egy másikban. A rendőrség ezt is vizsgálta a nyomozásban, de úgy értékelték, ez a szabad piaci versenybe belefér, nem bűncselekmény.

Címlapfotó: Túry Gergely/HVG