Bár vízparti település, Balatonfüreden még sincs komoly hagyománya a vízilabdának: ha voltak is rajongók, profi csapata és igazolt játékosai nem voltak a városnak. Az önkormányzat 2011 júniusában mégis úgy döntött, hogy létrehozza a Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt, de neve ellenére az alapítvány legfontosabb feladata nem a vízilabda sport fellendítése volt. Az alapítványon keresztül a város olyan állami pénzeket szerzett a helyi uszoda építéséhez, amelyekhez az önkormányzat nem férhetett hozzá.

A helyiek közül sokan évek óta álmodtak egy saját uszodáról, de a magas költségek miatt a beruházás szóba sem került 2011 előtt a város közgyűlésében. A helyzet akkor változott meg, amikor a kormány átalakította a társasági adó rendszerét és kedvezményt adott azoknak a cégeknek, amelyek támogatták bizonyos sportágakat.

Erre a pénzre startolt rá Balatonfüred. A források megszerzéséhez azonban be kellett vetnie egy trükköt. Mivel a tao-támogatást nem önkormányzati beruházások finanszírozására találták ki, a füredi önkormányzat az alapítvány mögé bújva szerzett több száz millió forintot az uszoda építésére. Ez jogszerű ugyan, de a támogatási program alapelvével és céljával is ellentétes. Az elhúzódó építkezés során ráadásul a beruházás költségei is lényegesen emelkedtek.

Csak akkor tudjuk ellenőrizni a hatalmat, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a támogatói körhöz!

Bóka István fideszes polgármester nem csinál belőle titkot, hogy az alapítvány létrehozása elsősorban arra kellett, hogy a pénzt megszerezhessék. Szerinte ezzel semmi probléma, mert a beruházás egy régi álom megvalósulása, ami mindenki örömére szolgál. Hogy ez csak a szabályok kijátszásával volt lehetséges, arra pedig azt mondta: ez egy nagyon jó konstrukció.

A támogatási programra Orbán Viktor miniszterelnök is büszke. Egy 2013-as interjúban mellbevágóan biztatónak nevezte az első két év eredményeit, a program célját pedig úgy határozta meg, hogy “nem a kormánynak, nem a helyi polgármesternek akarunk dicsőséget gyűjteni, hanem hagyjuk, sőt motiváljuk a vállalkozásokat és a sportszervezeteket, hogy keressék egymást”.

Megvalósul egy régi álom

„Az biztos, hogy nagyon kell az uszoda Fürednek. A Balaton partján muszáj a gyerekeknek jól úszni, mert az életük múlhat rajta” – mondta a Direkt36-nak egy balatonfüredi anyuka, akinek két iskoláskorú gyereke van. Nem csak ő, idősebbek és fiatalabbak is arra panaszkodtak, hogy hiába van a wellness-szállodák miatt több fedett medence is Balatonfüreden, a szállodák többségében drága a belépő, iskolás csoportokat pedig nem fogadnak. Így az uszoda megépítése előtt a balatonfürediek nem nagyon volt hova menniük, a gyerekek úszásoktatását nehéz volt megoldani a városban.

Hiába volt régi vágy az uszoda, több, a helyi közéletet régóta figyelő balatonfüredi is úgy emlékszik, hogy 2011 előtt nem merült fel komolyan az építkezés, és a balatonfüredi közgyűlés jegyzőkönyveiben is hiába kerestük a nyomát 2011 előtt. A terv először a 2011 áprilisában készített négyéves gazdasági tervben bukkant fel egy rövid mondatban, ami szerint az önkormányzat városi uszoda építését tervezi. Az egyik névtelenséget kérő képviselő szerint „Balatonfüred elég jól áll anyagilag, de a városvezetésben az a szemléletmód uralkodik, hogy ha lehet, akkor ne saját pénzből valósítsuk meg a beruházásokat, hanem pályázatokból vagy más külső forrásokból. Amikor jött ez a tao-s lehetőség, ki is használtuk”.

Az országgyűlés 2011. júniusában a társasági adóról szóló törvény módosításával teremtett lehetőséget arra, hogy a nyereséges vállalkozások adójuk egy részét sportcélokra ajánlják fel. A támogatásból öt, úgynevezett látványcsapat-sport - a labdarúgás, a vízilabda, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong - szövetségei, sportszervezetei, a sport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványok, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság részesülhetnek. Az alapítványok és a klubok a szövetségekhez adhatnak be fejlesztési terveket utánpótlás-nevelésre, ahhoz kapcsolódó költségekre, illetve azt támogató beruházásokra. Ha a terveket elfogadják, akkor már a klubok dolga, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzt összegyűjtsék olyan cégektől, akik társasági adót fizetnek.

Önkormányzatok tehát nem férnek hozzá ezekhez a forrásokhoz, így pedig Balatonfüred sem pályázhatott a támogatásra. Ezért döntött úgy 2011 nyarán a városvezetés, hogy létrehoznak egy alapítványt, amely majd pályázik a pénzre. Ezt két héttel azután tették meg, hogy a parlament elfogadta az új törvényt. Elkövettek azonban egy hibát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az alapítvány létrehozása csak egy trükk volt, amivel olyan forrásokhoz szeretett volna hozzáférni az önkormányzat, amelyek megszerzésére nem lett volna jogosult.

Törvényes, valahogy mégsem stimmel

Önkormányzatok nem hozhatnak létre alapítványokat, így hiába döntött úgy a füredi közgyűlés júliusban, hogy létrehozzák az alapítványt, ezt nem tudták megtenni. Augusztusban a közgyűlés egy újabb döntéssel orvosolta a hibát és megbízta az egyik tisztán önkormányzati tulajdonban lévő céget az alapítvány létrehozásával. Ezt a megoldást az ülésen a jegyzőkönyv tanúsága szerint Bóka István polgármester azért tartotta jónak, mert így a cégvezetőkön keresztül “a teljes kontrollt tudják gyakorolni” az alapítvány felett. A polgármester a Direkt36-nak azt mondta, hogy ha lett volna rá lehetőség, akkor az önkormányzat csinálta volna meg a beruházást, „de az megvolt, hogy a tao-t milyen célokra és milyen szervezeti szereplők tudják megkapni”. A tao-rendszerről azt mondta, hogy az „nagyon komoly lehetőség a városi sportinfrastruktúra megteremtésére. És olyan vagyont vagy vagyonelemet szerettünk volna, amely nem egy sportegyesület tulajdonában van, hanem közvetve városi tulajdonban marad”.

Az alapítványba többségében az önkormányzat képviselőit és dolgozóit ültették be. A szervezet vezetésére felkértek ugyan egy civilt, de az alapítványt a résztvevők elmondása, és a jegyzőkönyvek, pályázatok szerint is az önkormányzat irányította. Például az alapítvány évzáró üléseit 2012 elején nem a civil elnök, hanem a polgármester felkérésére az önkormányzat egyik tagja vezette. Az ülésen az alapítvány elnöke a jegyzőkönyv szerint azt is elmondta, hogy a tao-pályázatokat az önkormányzat referensei állították össze, és ők tartják a kapcsolatot a pályázatokat elbíráló sportszövetséggel is, illetve “a tervezést és a kivitelezés közbeszerzési eljárásának lebonyolítását is ők fogják elvégezni”.

A trükk bevált. A 2011 és 2015 közötti tao-támogatások összesített adatai szerint a Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Alapítvány startolt rá a legügyesebben a vízilabdás tao-pénzekre: az első évadban a legtöbb támogatást gyűjtötte be komoly múltú vízilabda klubokat is megelőzve.

Az egyre nagyobb uszoda, ami egyre többe kerül

Az alapítvány az első lehetséges alkalommal, 2011-ben 352 millió forintot kapott sportfejlesztésre, lényegében az uszoda építésére, amihez 147 millió forint önrészt kellett volna hozzátenni, ezt önkormányzati forrásból vagy hitelből tervezték finanszírozni. Mielőtt a támogatást megszerezték, az önkormányzat honlapja arról tudósított, hogy 500 millió forintból épül fel az új uszoda, ennek megfelelően kértek és kaptak támogatást is. A munkára 12 cég jelentkezett, és a legolcsóbb ajánlatot adó budapesti Mech Vill Kft. nyert, az első szerződés szerint nettó 481 millió forintért vállalták el a 25 méteres medencés uszoda első ütemének építését.

Alig kezdődött el az építkezés, amikor az alapítvány 2013-ban újabb 442 millió forintot kért és kapott az uszoda befedésére. Ezt Bóka István polgármester azzal magyarázta, hogy az első, 500 millió forintos tervet „nem lehetett megvalósítani. Ezért szabtuk újra az egész történetet”. Ennek során az eredetileg 25 méteres medencét 33 méteresre nyújtották, és bekerült a tervekbe egy wellnessrészleg is szaunákkal, infraszaunával és pezsgőfürdővel. A második, 606 millió forintos megbízást verseny nélkül adták oda az első közbeszerzés nyertesének, a Mech Vill Kft-nek. Így több mint 1,2 milliárd forintra nőtt az uszoda költségvetése.

Bóka István polgármester az uszoda új, több mint egymilliárd forintos költségvetését nem tartja túlzónak, szerinte „egy ilyen uszodát ma már kétmilliárd forint alatt nem lehet megépíteni”. Ennek azonban ellentmondanak a Magyar Vízilabda Szövetség ajánlásai. A szövetség 2012 óta minden évben kiad úgynevezett benchmark számokat, amelyek azt jelzik, hogy a tao-támogatásból vásárolt eszközökért maximum mennyi pénz kifizetését tartják indokoltnak. A szövetség vezetői a Direkt36-nak azt mondták, hogy uszodaépítésnél ez a felső határ annyiszor nyolcszázezer forint, ahány négyzetméter vízfelületet építenek. A balatonfüredi uszodában a 33 méteres medence mellé készült még egy kis tanmedence is, a kettő összes vízfelülete 756 négyzetméter, így a szövetség ajánlása alapján maximum 605 millió forintba kerülhetett volna az uszoda építése. Bóka István szerint ennyiből legfeljebb olyan uszodát lehet építeni, amelyben nincsenek öltözők, de a szövetség szerint ők ezt is belekalkulálták a maximális árba.

Az alapítványnak végül az önrészt sem kellett kifizetni az építkezéshez, mert 2013-ban az épülő füredi uszoda bekerült a 2021-es úszó világbajnokság helyszínei közé. A pályázatot Orbán Viktor vezetésével prezentálta a magyar küldöttség a nemzetközi úszószövetségnek. Balatonfüredre tervezték a hosszútávú úszószámokat, és úgy kalkuláltak, hogy akár az egyik műugrószámot is megrendezhetik az új uszodában. A kormány azzal is jelezte, hogy fontos neki a beruházás, hogy 2014 őszén egy kormányhatározattal kiemelt beruházássá nyilvánította a balatonfüredi uszoda építését, és 350 millió forint állami támogatást is megítéltek az önkormányzatnak.

A láthatatlan utánpótlás

Bár az alapítványt a neve szerint a vízilabda utánpótlás fellendítésére hozták létre, több jel is arra utal, hogy az első években mégsem végzett semmi más tevékenységet az építési beruházáson kívül. Például amikor az alapítvány pályázott tao-támogatásra az uszodaépítéshez, akkor saját beszámolói azt mutatták, hogy nem volt vízilabdaoktatás Balatonfüreden. Bóka István polgármester határozottan állította a Direkt36-nak, hogy az alapítvány megalakulása után azonnal elkezdődtek az edzések is Balatonfüreden, de ennek több minden is ellentmond.

A Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Alapítványnak 2014-ig sem tagdíjakból, sem egyéb tevekénységből nem volt bevétele a Vízilabda Szövetséghez benyújtott sportfejlesztési programok szerint. Ahogy kiadásai sem voltak egyáltalán, azaz nem költöttek edzőkre, uszodabérlésre vagy egyéb, az utánpótlás-neveléshez szükséges dolgokra. A vízilabda szövetség adatai szerint először a 2014/2015-ös évadban indítottak csapatot bajnokságban, a Dunántúli Vízilabda Ligában, és a szövetség nyilvántartása szerint csak a 2013/2014-es évadtól kezdve vannak igazolt, versenyengedéllyel rendelkező játékosaik. Ez az első évben még nem volt feltétele a pénz megszerzésének, azóta viszont már úgy módosították a tao-törvényt, hogy e nélkül nem lehet támogatást kapni.

A pályázatot jóváhagyó szövetségtől úgy tudjuk, hogy a balatonfüredi beruházást az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellenőrzi, ez tudomásuk szerint folyamatban van. Az EMMI-t is kerestük kérdéseinkkel, de nem válaszoltak arra, hogy ellenőrizték-e, hogy az alapítvány szabályosan használta-e fel a támogatást. A vízilabda szövetségnél általánosságban elmondták, hogy a szövetség szigorú szabályok mentén dönt a támogatásokról, és fontos szempont, hogy a pályázatok összhangban vannak-e a szövetség szakmai céljaival. Mivel a program egyik kimondott célja az új uszodák létesítése, ezért az ilyen kéréseket elvi szinten mindig támogatja a szövetség. Megjegyezték, hogy a tao-rendszer indulásakor még mások voltak a támogatás odaítélésének szabályai és súlypontjai, de a komoly szakmai munka mellett jelenleg is fontos, hogy a megvalósuló beruházásokat minél többen tudják használni.

Most a kosárlabdából jön a pénz

Az uszoda idén januárban nyílt meg és ma már több korosztályban is tartanak edzéseket, de hogy pontosan ki, azt nehéz kibogozni. 2014 óta ugyanis papíron két balatonfüredi szervezet is foglalkozik ezzel, az interneten viszont csak az egyiknek van nyoma, ráadásul az edzőik és vezetőik között is van átfedés.

Az egyik az uszodát építő alapítvány. Ennek Erdélyi István az elnöke, de a Direkt36-nak azt mondta, hogy a napi ügyintézésben nem vesz részt, az a városházán zajlik. A Vízilabda Szövetséghez benyújtott sportfejlesztési terveken pedig Makó István van megadva kapcsolattartónak, akinek a fizetésére korábban tao-támogatást is kért az alapítvány. A másik szervezet a 2014 őszén alakult Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, amelynek Makó István az elnöke, ő jegyzi a sportfejlesztési terveiket is.

A 2015/2016-os évad óta már mindkét szervezet kér és kap tao-támogatást vízilabdázó gyerekek után, miközben a Balatonfüreden vízilabda edzésre járó gyerekek szülei csak az utánpótlás sport klub edzéseiről tudnak. De az biztos, hogy az ugyanazon az edzésen gyakorló gyerekek két külön csapatban indulnak a dunántúli bajnokságban, olyan is előfordult már, hogy az alapítvány és a sport klub csapata játszott egymás ellen.

Bár a balatonfüredi uszoda csak januárban nyitott ki, az utánpótlás sport klub már a 2015-ös tao-kérelmében is azt írta, hogy ott edzenek, és négymillió forint bérleti díjat fizetnek az alapítványnak a füredi uszoda használatáért. Erre is kértek támogatást. A tao-pénzek felhasználásáról, illetve a két balatonfüredi vízilabda-klub részleteiről szerettük volna megkérdezni Makó Istvánt, de nem válaszolt a kérésére írásban feltett kérdéseinkre.

A 2011-ben létrehozott alapítvány az uszoda befejezése után a vízilabdára szánt tao-pénzekből már nem tud nagy összegű támogatást kérni. 2015-ben nevet is változtattak, és most már csak Balatonfüred Város Sportjáért Közhasznú Alapítványnak hívják őket. 2015-ben már a kosárlabda szövetséghez is pályáztak tao-pénzekért, a megszerzett több mint 210 millió forintot egy általános iskolai tornacsarnok építésére használják. A programjukban azt ígérték, hogy rendszeres kosárlabda-foglalkozásokat indítanak, hogy a helyi gyerekkel megismertessék a kosárlabda alapjait.

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogjamnák keretében készült.