Komoly külföldi megbízás közelébe került egy magyar cég még 2016-ban. A gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt.

A szerződést azonban végül mégsem kötötték meg. A Ganz ugyanis a magyar állam segítségével szerezte volna meg az üzletet, de az Orbán-kormány végül kihátrált mögülük, és helyettük egy orosz részvétellel felálló csoportot kezdett támogatni.

A történet kulcsszereplője az állami tulajdonú Eximbank, amely magyar cégek exporttevékenységéhez nyújt támogatást. A Ganz-féle konzorcium ennek a banknak a támogatásával indult az egyiptomi tenderen. A pályázatuk hiába nyerte el azonban az egyiptomiak tetszését, a magyar kormány időközben egy olyan csoport mögé állította be a 900 millió eurós (kb. 279 milliárd forintos) eximbankos hitelt, amelyben a Ganz helyét egy orosz cég foglalta el. A Ganz ezzel – egyelőre legalábbis – elbukta a munkát.

Ez a történet egy újabb megnyilvánulása volt annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Bár az együttműködés eddig elsősorban az energetika területén – főleg a paksi bővítésnél – volt tetten érhető, a magyar kormány a vasúti gépgyártás területén is együtt mozog az oroszokkal. Az egyiptomi tendernél a magyar állam azt az orosz céget segítette, amelynek tagvállalata elvégezte a 3-as metró szerelvényeinek számos kritikákat kiváltó felújítását. Az üzlet fontosságát jelzi, hogy annak részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással.

A Ganz a korábbi beszámolóiban azt állította, hogy a magyar kormány akciója miatt nem tudtak szerződést kötni az egyiptomiakkal, és emiatt közel félmilliárdos veszteség érte őket. A vállalat jelenleg egy spanyol céggel összefogva próbálja újra helyzetbe hozni magát Egyiptomban.

A Ganz nem kívánt válaszolni a Direkt36 kérdéseire, arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő üzleti ügyekről nem adnak tájékoztatást. Egyiptom budapesti nagykövetsége a magyar kormányhoz irányított bennünket, de sem ők, sem az Eximbank nem válaszolt a kérdéseinkre.

A népszerű Magari

A Ganz közel száz éve van jelen Egyiptomban, és már az 1960-as években is szállítottak motorvonatokat a közel-keleti országba. „Nagyon szerették az egyiptomiak, „magarinak” nevezték ezeket” – mondta egy, a vállalat tevékenységét ismerő forrás. A Ganz jelenleg többek között forgóvázat gyárt a vasúti kocsikhoz, ami a szerelvény egyik legfontosabb, a féket, a futóművet is magában foglaló része. A nehézgép-gyártó Ganz-csoporthoz tartozó Ganz Motor Kft. az elmúlt években is kötött forgóváz-szállításokról szóló szerződéseket Egyiptommal.

Egyiptom 2013-ban kezdte előkészíteni a nagyszabású, 700 vasúti kocsi beszerzéséről szóló tendert, amelyen aztán a Ganz Motor is elindult egy konzorcium vezetőjeként. A pályázatuk része volt az is, hogy az üzlethez a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő állami pénzintézet, az Eximbank nyújt hitelt. „A projektet a Ganz egyedül nem tudta volna finanszírozni, kellett az Exim, hogy előre meghitelezze a munkát” –  mondta a projektet ismerő forrás, aki szerint egy közel egymilliárd eurós gyártási hitelről volt szó.

Az egyiptomi féllel 2014 júliusában indultak meg a tárgyalások. A külügyi tárca ekkor számolt be róla, hogy a konzorcium tagjai és az Eximbank delegációja Egyiptomba utazott a tender miatt. „A magyar vállalatok ajánlatát jóval versenyképesebbé teszi az eximbanki finanszírozás” – írta közleményében akkor a minisztérium.

Több mint egy héttel később az egyiptomi közlekedési miniszter arról beszélt, hogy „a magyar ajánlatnak számos előnye van”. Ezek között említette, hogy a vagonokat Egyiptomban szerelnék össze. De kitért arra is, hogy Magyarország egyike azon országoknak, amelyek korábban is élen jártak az egyiptomi vasúti szektor fejlesztésében.

Fitos Zoltán Ganz-vezér Szijjártó Péterrel 2014-ben, Fotó: Kormany.hu

Ekkor még zökkenőmentesnek tűnt a magyar kormány és a Ganz együttműködése. Az egyiptomi miniszter bejelentése után öt nappal a kormány stratégiai együttműködési megállapodást is között a Ganz Holdinggal, a tenderen induló Ganz Motor tulajdonosával. Szijjártó Péter – akkor még külügyi államtitkárként – a megállapodás aláírása előtt arról beszélt, hogy a Ganz „a keleti nyitás által megcélzott” piacokon ér el sikereket. Megemlítette azt is, hogy az Eximbank segíti a céget az egyiptomi tenderen.

Az orosz fordulat

Az egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi 2015 júniusi budapesti látogatásakor aláírt vasúti együttműködési szándéknyilatkozat tovább növelte a Ganz által vezetett konzorcium esélyeit. A tender azonban ezután váratlan fordulatot vett.

Előbb egyiptomi lapok írtak arról 2015 decemberében, hogy a magyarokkal szemben a tenderre jelentkező orosz csoport lesz a befutó. Majd 2016 februárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megbeszélésén merült fel, hogy az orosz és a magyar cégek együttműködhetnének a tenderen. A Világgazdaság szerint a tárgyaláson arról volt szó, hogy erősebb lenne az ajánlat, ha a tenderen szintén induló orosz Transzmasholding összefogna a magyarokkal.

Ehhez az orosz céghez tartozó Metrovagonmas újította fel a 3-as metró szerelvényeit, amit számos kritika ért a felújított kocsik folyamatos üzemzavarai miatt. A metrófelújítás a paksi atomerőmű bővítés mellett az orosz-magyar kapcsolatok legfontosabb pontjai közé tartozott. Az oroszok már akkor jelezték, hogy ez a két projekt érdekli őket, amikor a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány elkezdett tárgyalni a két ország közti vitás ügyekről.

A vasúti együttműködés tovább körvonalazódott, amikor 2016 márciusában az orosz ipari és kereskedelmi miniszter, Gyenyisz Manturov Budapestre érkezett. Az MTI szerint a miniszter Szijjártóval tárgyalt, de az RT nevű orosz tévé szerint Orbán is találkozott Manturovval. Ezen a vasúti kocsik, villamosok közös gyártása mellett felmerült az is, hogy együtt indulnának különböző tendereken. „Jelenleg fontolgatjuk, hogy közösen indulnánk közel-keleti és észak-afrikai tendereken, beleértve Egyiptomot is” – mondta a találkozó után az orosz miniszter.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Orbán Viktor 2015-ös tárgyalása

A RT arról számolt be, hogy a projektben az orosz Transzmasholding a Dunakeszi Járműjavító nevű, a magyar állam többségi tulajdonában lévő céggel közösen venne részt. A Ganz többek között ezzel a vasúti járművek gyártásával, felújításával, javításával foglalkozó vállalattal indult az egyiptomi tenderen.

A következő hetekben a kormányközeli Magyar Idők több cikket is közölt az együttműködésről. Ezekben az oroszok magyar partnerei között a Dunakeszi Járműjavító mellett eleinte a Ganzot is felsorolták, a cég azonban később kikerült a képből. A Dunakeszi Járműjavító vezérigazgatója, Szepessy Tamás 2016 március végén az oroszoktól kapott információra hivatkozva azt mondta a lapnak, hogy a Transzmasholding nyerte a tendert, és arról folynak az egyeztetések, hogy mi legyen a munkamegosztás az orosz és a magyar fél között. Később kiderült, hogy a tender ekkor még nem zárult le.

A Ganz ezzel párhuzamosan folyamatosan dolgozott az Egyiptomba szánt járművek tervezésén. Egy, a folyamatot ismerő forrás szerint időközben a terveket kétszer is átdolgozták az egyiptomiak kérésére, egyszer például a klímaberendezés miatt. A Ganz Motor Kft. vezetése többször is tárgyalt Kairóban, de a budapesti egyiptomi nagykövetség bevonásával is zajlottak egyeztetések.

A Ganz a magyar kormányt hibáztatja

Az egyiptomiak 2016-ban végül a Ganz konzorciumát hozták ki győztesként, amit a magyar vállalat üzleti beszámolójában is feltüntettek. Egy, a történéseket ismerő forrás szerint az eredményhirdetésen az egyiptomi vasút és több helyi minisztérium vezetésén kívül jelen voltak a magyar nagykövetség munkatársai és a Ganz helyi képviselete is.

Ez után következett volna a szerződéskötés, ez azonban már nem történt meg, ami az ügyet nyomon követő forrás szerint a magyar kormány hibája volt. „A kormánynak nem állt szándékában bevonni a Ganzot, az egészet át akarták játszani az oroszoknak” – mondta a forrás, hozzátéve, hogy a kormány ráadásul semmilyen magyarázatot nem adott a Ganznak, hogy miért akarták őket kihagyni a projektből.

A kudarc nagyon érzékenyen érintette a Ganzot, időközben ugyanis már elkezdték az üzemcsarnokok felszerelését is. A terv az volt, hogy az acélszerkezeteket a cég zalaegerszegi gyárában készítik majd, a forgóvázak összeszerelése pedig Budapesten történt volna. „Ez a projekt kihúzta volna a Ganzot a szarból” – fogalmazott az ügyet ismerő forrás arra utalva, hogy az egyiptomi megrendelés több évig biztosított volna munkát a nagy múltú, de a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került cégcsoport számára.

A Ganz Holding 2016-os évről szóló jelentése röviden össze is foglalta a történteket. Eszerint a Ganz Motor Kft., mint fővállalkozó az Eximbank finanszírozásával megnyerte a pályázatot. „A tender megnyerését követően, a szerződéskötés folyamatában a magyar kormány a vevő finanszírozást az orosz konkurens cég mögé állította, akivel azonban az Egyiptomi Vasút nem kötött/köt szerződést” – olvasható a dokumentumban.

A Ganz Holding 2017 júniusában megjelent, az előző évről szóló pénzügyi beszámolója pedig azt írta, hogy a holding cégei 2016-ban egy kivétellel mind nyereséges voltak. Egyedül a Ganz Motor termelt 475 millió forintos veszteséget. Ez „elsősorban a 700 személyvagonra szóló elnyert egyiptomi rendelés kormányzati okok miatti meghiúsulásának tudható be” – fogalmaz a beszámoló.

Tovább az oroszokkal

Az Orbán-kormány közben egyre nyilvánvalóbban beállt az oroszok által vezetett konzorcium mögé.

2016 május végén Orbán Viktor Egyiptomba utazott egy hivatalos látogatásra. Egy, az egyiptomi tendert figyelemmel követő forrás szerint ez nem sokkal a Ganz tendergyőzelme után történt. A látogatásról szóló tudósítások azt emelték ki, hogy a magyar és az egyiptomi fél aláírt egy dokumentumot, amely arról szólt, hogy az Eximbank finanszírozná az Egyiptomba szánt vasúti kocsik gyártását. A beszámolók a Ganz szerepére nem tértek ki.

A magyar kormány a későbbiekben is az oroszokkal való együttműködésben gondolkodott. Szijjártó Péter nem sokkal Orbán kairói útja után aláírt az oroszokkal egy megállapodást, amely szerint közösen gyártanák az Egyiptomba szánt vasúti kocsikat. Nem tudni, hogy a 700 kocsi beszerzéséről szóló egyiptomi tender mikor zárul le, de az orosz-magyar vasúti együttműködés újra napirendre került, amikor az Index egy orosz üzleti lapra hivatkozva idén márciusban arról írt, hogy az orosz Transzmasholding 50 százalékos részesedést szerezhet a Dunakeszi Járműjavítóban.

A Ganz időközben egy másfajta megoldással próbálja erősíteni egyiptomi jelenlétét. A spanyol Stadler Valenciával együttműködve pályázott arra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által finanszírozott projektre, amelynek során az egyiptomiak hat (darabonként egy mozdonyból és tíz utaskocsiból álló) szerelvényt vennének. A projektet ismerő forrás szerint a tender még nem zárult le.

A cégadatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.