„Nem engedjük, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon!”
„Csak a magyarok biztonsága számít”

Hónapok óta ezek a Fidesz legfontosabb választási üzenetei. Miközben a menekültek befogadását hangosan ellenzi a kormány, a 444 és a Direkt36 információi szerint az elmúlt években magyar letelepedési kötvényt vásárolt több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára. Az egyik letelepedési engedélyhez jutott férfi a hatóságok gyanúja szerint nemzetközi bűnszervezet tagja, amely fegyver- kábítószer és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozik. Hozzá hasonlóan magyar papírokat kapott a háborús bűntetteket elkövető szíriai Aszad-rezsim egy kulcsfigurája is, aki az amerikai kormány szerint Oroszországból és Libanonból mozgat pénzeket a szír diktatúra számára.

Ez azután derült ki, hogy több mint két hónapja egy-egy feladó nélküli boríték érkezett a 444 és a Direkt36 szerkesztőségébe. A boríték több ország állampolgárainak nevét tartalmazta, akik a levél névtelen írója szerint részt vettek a magyar letelepedési kötvényprogramban.

Ezt a programot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. (A befizetett pénz nagy részét pedig 5 év után visszakapják – mivel ez egy kötvényprogram, a kötvényvásárlók hitelezik az államot, az állam pedig a hitelt később visszafizeti). A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amelyek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, és közel húszezer külföldi számára nyújtottak letelepedési lehetőséget Magyarországon. A külföldiek EU-s papírokat is kérvényezhettek, amikkel aztán akadálytalanul tudtak mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban is.

A befektetők többsége kínai volt, de több százan jelentkeztek a programba Oroszországból és a Közel-Keletről is. Az állami szervezetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adnak információt arról, pontosan kik szereztek letelepedési engedélyt a programon keresztül.

Többféleképpen próbáltunk meggyőződni arról, hogy a hozzánk eljutott adatok valódiak. A nevek között számos olyan külföldi szerepelt, akiket a születési évük alapján be tudtunk azonosítani, és akiket a levélben kapott nevektől függetlenül is össze tudtunk kötni Magyarországgal, például itt működő cégeik vagy akár facebookos fotók alapján. Több olyan embert is találtunk, akiket még hónapokkal a boríték érkezése előtt nevezett meg kötvényvásárlóként egy forrás, aki ismerte a program részleteit. Emellett egy, a külföldiek bevándorlásával összefüggő hatósági ellenőrzéseket ismerő forrás is megerősítette több, a borítékban szereplő névről, hogy ők valóban kaptak magyar letelepedési papírokat.

A 444 és a Direkt36 úgy döntött, hogy csak azoknak a nevét hozza nyilvánosságra, akiknél ehhez közérdek fűződik. Ilyennek gondoljuk a szír állampolgárságú Salmo Bazkkát, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. A másik ilyen szereplő a szintén szír állampolgár Atiya Khoury, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere. Mindkét férfi esetében vannak olyan nyomok, amelyek őket, illetve családtagjaikat Magyarországhoz kötik, illetve Bazkkáról egyik rokona is azt állította, hogy vásárolt letelepedési kötvényt. Emellett a külföldiek bevándorlásával összefüggő hatósági eljárásokat ismerő forrásunk is megerősítette, hogy a két férfi és hozzátartozóik valóban magyar papírokhoz jutottak. Arról nincs információnk, hogy Khoury és Bazkka, illetve családjuk a kötvényprogram 2013-as indulása után pontosan mikor jutottak a magyar papírokhoz.

143 millió a terrorelhárítók rajtaütésén

2017. november 28-án hajnalban a Terrorelhárítási Központ munkatársai vonultak ki öt budapesti és vidéki helyszínre. Az egyik címen az állig felfegyverkezett, terepjárókkal érkező kommandósok betörték a ház kapuját, és elfogtak három szíriai állampolgárt, akik a gyanú szerint egy nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó tagjai voltak. A hajnali rajtaütésről fotókkal és videókkal számolt be a rendőrség. Az akcióban több köteg, összesen 143 millió forint értékű készpénzt és három kilogramm aranyékszert foglaltak le.

A bűnszervezet tagjai

“kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkoztak”

– írta akkor a police.hu.

[ifr id=”https://www.youtube.com/embed/AV8qT9EZ4vo”]

Forrás: police.hu

A gyanú szerint ennek a bűnszervezetnek az egyik tagja a Magyarországon elfogott 52 éves Salmo Bazkka, aki a Rogán-féle letelepedési kötvényprogram ügyfele volt. A neve szerepelt a 444-nek és a Direkt36-nak küldött levélben, és egy rokona is megerősítette, hogy a férfi letelepedési kötvényt vásárolt.

“Igen, levásárolta, nem migránsok vagyunk” – mondta magyarul Salmo Bazkka rokona a családi cégük budapesti székhelyén. A kötvényprogramban a befektető közvetlen családtagjait is Magyarországra hozhatta, ezzel a lehetőséggel élt a Bazkka család is.

A tavaly novemberi rajtaütéshez vezető hosszú és bonyolult nyomozást azután kezdték az olasz hatóságok, hogy 2015-ben az egyik milánói repülőtéren elfogtak egy líbiai állampolgárt, aki közel 300 ezer euró készpénzzel akart belépni az országba. Az olasz pénzügyőrség tájékoztatása szerint a hatóságok rájöttek, hogy ugyanez az ember Németországba, Hollandiába és Franciaországba is többször szállított nagy összegű készpénzt, összesen több mint 50 millió eurót, ráadásul olyan fotókat, videókat és e-maileket találtak nála, amelyek radikális iszlamista kapcsolatairól árulkodtak.

Ezután tárták fel azt az Olaszország mellett Magyarországon, Marokkóban, Líbiában és Egyiptomban működő hálózatot, amely illegális forrásból származó pénzek tisztára mosásával és kölcsönzésével foglalkozott. A bűnszervezet 13 feltételezett tagját – hat egyiptomi, öt szíriai és két marokkói férfit – Olaszországban és Magyarországon tartóztatták le tavaly novemberben. Találtak náluk 1 millió eurónyi (310 millió forint) készpénzt, de az akció során ennél is többet, összesen közel 4 millió eurónyi (1,2 milliárd forint) értéket foglaltak le a gyanúsítottaktól. Az ügy Magyarországon elfogott gyanúsítottjai a rendőrség tavalyi beszámolója szerint kiadatási őrizetbe kerültek, Salmo Bazkka rokona pedig most azt mondta, hogy a férfi már Olaszországban van.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy az ügyben “Magyarország kizárólag eljárási jogsegélyt teljesített. […] Az olasz fél híváslista- és bankszámlaadatok, illetve egyéb információk rendelkezésre bocsátását kérte”, egyéb eljárás nem történt, azaz a magyar hatóságok az olaszok kérésinek teljesítésén túl nem kezdtek el vizsgálódni az ügyben.

Aleppóból Pesterzsébetre

Bazkka húsz éve kezdett üzletelni Magyarországon. Első cégét, a ruhakereskedelemmel foglalkozó Bazkka Bt.-t 1998-ban alapította. Ekkor még egy aleppói címet adott meg lakhelyeként. Bár a cégadatok szerint a ruhaeladásból nem származott nagy bevétele, 2012 szeptemberében – néhány hónappal a magyar letelepedési kötvényprogram indulása előtt – Bazkka házat vásárolt Pesterzsébeten. Ide tette át a Bazkka Bt. székhelyét, és 2016-ban egy újabb, szintén ruhaeladó céget is alapított itt. Ebben nemcsak Salmo Bazkka lett a tulajdonos, hanem egy korábban vele egy fedél alatt élő szíriai nő négy fia is.

Másfél évvel később a négy fiú közül kettőt, a 26 éves Alaa Bazkkát és a 22 éves Mohamad Bazkkát szintén a bűnszervezet feltételezett tagjaként nevezték meg az olasz hatóságok Salmo Bazzkával együtt. Feltehetően őket hármójukat fogták el a tavaly novemberi razziában Magyarországon, de erről a magyar rendőrség nem árult el részleteket.

Nem sokkal a letartóztatása előtt, tavaly szeptemberben Alaa Bazkka egy pénzváltó céget is alapított a Blaha Lujza tér közelében, az Erzsébet körúton. Február óta ugyanezen a címen az egyik testvérének is működik cége, amely a cégiratok szerint értékpapír- és árutőzsdei ügynöki tevékenységet folytat.

Salmo Bazzka 2014 és 2017 között több olyan nyilvánosan elérhető fényképen szerepel, amelyeket Magyarországon készítettek: családi és baráti társaságokban tűnik fel például Kispest közelében és Siófokon is. A Bevándorlási és Menekültügyi hivatal azt írta, adatvédelmi okok miatt nem tájékoztathatnak arról, ez idő alatt milyen jogcímen tartózkodott Bazkka Magyarországon, és vásárolt-e letelepedési kötvényt.

Bassar al-Aszad készpénzes embere

A tömegpusztító fegyverek gyártásáról a szír polgári lakosság ellen elkövetett brutális erőszakig, az Assad-rezsim folyamatosan ássa alá a régió stabilitását. Fellépünk azok ellen, akik támogatják ezt az elnyomó rendszert és segítik a tömegpusztító fegyverek terjedését

– így kezdődik a közlemény, amit az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmussal és pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó helyettes államtitkára, Adam J. Szubin adott ki 2016 július 21-én.

Aznap az amerikaiak hét cég és nyolc magánszemély ellen léptettek életbe szankciókat, a listán szereplő emberek minden Egyesült Államokban található vagyonát befagyasztották, és megtiltották, hogy amerikai cégek vagy állampolgárok üzleteljenek velük.

A 2016 nyarán bejelentett szankciók célpontjai között szerepel egy Atiya Khoury nevű szír állampolgár is. Ő az Aszad-rezsim egyik legfontosabb pénzembere, akit az amerikaiak szerint emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhel. Khoury nevére akkor találtunk rá, amikor a nekünk küldött neveket összevetettük a nyilvános amerikai szankciós adatbázissal.

A szankciós dokumentumok szerint Atiya Khoury a tulajdonosa és üzemeltetője a Moneta Transfer & Exchange nevű pénzügyi szolgáltató hálózatnak, ami a Western Unionhoz és más cégekhez hasonlóan pénzváltással és készpénz-küldéssel foglalkozik. A szír polgárháború és az azt kísérő brutális erőszak miatt az Aszad-rezsim pénzügyileg is egyre inkább elszigetelődött, így a Khoury által működtetett hálózat fontos szerepet kapott a rendszer fenntartásában. Az amerikaiak szerint például ezen a hálózaton keresztül fizetett például üzemanyagért a szír kormány, a tranzakciók után pedig Khoury jutalékot kapott. Az amerikaik tájékoztatása szerint Atiya Khoury egy Mudalal Khuri nevű szír üzletemberrel is összedolgozott. Mudalal Khuri pedig azért került 2015-ben az Egyesült Államok szankciós listájára, mert segített üzemanyagot vásárolni az ISIS-től a szír kormányerők számára. A Reuters akkor arról írt, hogy az ilyen üzemanyageladások tették az ISIS-t a világ leggazdagabb terrorszervezetévé.

A szankciós dokumentumokban az is szerepel, hogy Atiya Khoury készpénzt mozgat Szíria, Libanon és Oroszország között a szír jegybank elnökének utasításai alapján.

Khoury Aszad családjának is segít, részt vesz Rami Makhlouf cégbirodalmának irányításában. Rami Makhlouf Bassar-al Asszad milliárdos unokaöccse, a leggazdagabb szír, aki az állami telekommunikációs cég a Syriatel vezetője. Az amerikaiak szerint Khoury koordinálja a Makhlouf család pénzügyeit és cégei vezetésében is szerepet vállal.

A 444-nek és a Direkt36-nak elküldött nevek között Khoury mellett családtagként jelölve 14 éves lánya és 18 éves fia is szerepelt. A letelepedési kötvényprogramban lehetőség van arra, hogy a pénzért uniós útlevelet szerző vásárló közvetlen családtagjainak is papírokat kérjen, nagyon sokan élnek is ezzel a lehetőséggel.

Khoury 18 éves fia fent van a Facebookon, a Youtube-on és az Instagramon is, rendszeresen posztol képeket életéről, a svájci síelésről, thaiföldi búvárkodásról, sportautós száguldozásról az Egyesült Arab Emírségekben. A fiú Instagramjára idén januárban került ki egy kép, ami az Esztergomi Bazilika tövében készült.

Khouryval több csatornán keresztül próbáltuk felvenni a kapcsolatot a cikk publikálása előtt, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Esély sem volt komolyabb átvilágításra

A kötvényigénylési eljárások “biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak” – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának március eleji ülésén. Végh szerint közel húszezer kérelmező közül mindössze húsz befektetőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással.

A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint négyszeres szűrőn estek át azok, akik letelepedési kötvény vásárlását kezdeményezték: ellenőrzi őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség. Ezeket a hatóságokat mi is megkerestük a cikkünk megjelenése előtt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan milyen módon ellenőrizték a letelepedési programba jelentkezőket, és hogy továbbra is úgy gondolják-e, hogy Bazzka és Khoury nem jelentenek biztonsági kockázatot. Mindegyik szervezet csak annyit válaszolt, hogy egyedi ügyekben nem áll módjukban tájékoztatást adni.

Arról két forrásunk is beszélt, hogy a letelepedési kötvényt vásárlók biztonsági ellenőrzésével nem volt minden rendben.

Az egyikük a kötvényeket Oroszországban forgalmazó vállalkozás, a Voldan működését ismeri. Ő arról beszélt, hogy a vásárlók nemzetbiztonsági átvilágítását formalitásként kezelték a cégen belül, mint a szükséges bürokrácia kellemetlen, de automatikusan működő részét, ahol nem kérdés, hogy átmegy-e a kuncsaft az ellenőrzésen, csak az, hogy milyen gyorsan.

Másik informátorunk hatósági vonalról látott bele az eljárásokba. Ő azt mondta, jellemzően csak végigfuttatták a kérelmező nevét a nemzetközi körözési és ahhoz hasonló automatizált adatbázisokban, de valódi felderítés nem folyt, a kötvényprogramban résztvevő külföldiek mennyisége miatt nem is folyhatott. Így írta le a helyzetet:

“Itt nem az a valódi kockázat, aki ellen nemzetközi körözés van, mert az nem jelentkezik egy ilyen kötvényprogramba, és tényleg nagyon könnyű is kiszűrni. Az lenne a feladat, hogy minden egyes jelentkezőt alaposan megvizsgáljanak, a származási országban működő magyar követségeken dolgozó szakemberek feltérképezzék a vásárlót, a kapcsolatait, a pénzének eredetét, arról ugyanis csak így lehet képet kapni, hogy az illető jelent-e biztonsági kockázatot Magyarország vagy az EU számára. Mivel nagyon sokan vásároltak papírokat a programban, ilyen valódi átvilágításra esély sem volt.”

A hét elején a cikkel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalt, többek között arra voltunk kíváncsiak, nem aggasztja-e, hogy az általa életre hívott programban nemzetbiztonságilag kockázatos személyek érkezhettek Magyarországra és az Európai Unióba, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Frissítés (2018. március 28. 20.50):

A cikkünk megjelenése után közleményt adott ki a Belügyminisztérium, amelyben azt írja, hogy „444.hu és a Direkt36 valóságtól elrugaszkodott cikkének kizárólag a választási hangulatkeltés a célja,” azonban nem cáfolja cikkünk egyik állítását sem. A közlemény kiemeli, hogy a cikkben megnevezett személyek egyike sem szerepel az Európai Unió egyetlen tiltó listáján sem. Mi ezt nem is állítottuk, hanem azt, hogy az egyik személy az Egyesült Államok szankciós listáján szerepel. Azt is hozzáteszi a Belügyminisztérium, hogy “a cikkben megnevezett egyik személy pedig már a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején Magyarországon élt”, de nem cáfolja, hogy az illető a 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programban vásárolt magyar papírokat.

Frissítés (2018. március 29. 20.30):

Demeter Márta LMP-s képviselő információkat kért a cikkünkben szereplő emberekről. A Bevándorlási Hivatal azt közölte, hogy Atiya Khoury 2014-ben letelepedési kötvényt vásárolt, és ezért meg is kapta a tartózkodási engedélyt. Khoury ezt követően magyar letelepedési engedélyt is igényelt, amelyet 2017 elején kapott meg. A hivatal szerint Salmo Bazkka nem várásol kötvényt, ahogy azt egy rokona állította, de az nem derül ki a hivatal válaszából, hogy van-e ilyen kötvénye. Részletek itt.

Címlapi kép: Kiss Bence, 444.hu
A céges adatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.