Sűrűn érkeztek a teherautók a Budapest határában fekvő Érdre, amikor néhány évvel ezelőtt zajlott a csatornahálózat kiépítése a településen és környékén. Az állami tízmilliárdokból finanszírozott munkálatokra tucatjával hozták a hálózat építéséhez szükséges betonelemeket, és tonnaszámra jöttek a kőszállítmányok is. A teherautók sok esetben egy Gánt nevű Fejér megyei falu közeléből, egy kacskaringós út mellett elterülő ipari telepről indultak útnak.

Az üzem Orbán Viktor családjának céges érdekeltségei közé tartozik, amelyek az elmúlt néhány évben látványos üzleti növekedést produkáltak. A miniszterelnök apja és két testvére által tulajdonolt, bányászattal, betontermékek gyártásával és szállítmányozással foglalkozó cégek 2013 óta közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett.

Míg a 2013-as 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, addig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 százalékos volt az arány. A három év alatt összeszedett nyereséget pedig teljes egészében ki is vették a cégekből, és ebből – az üzlettársak részesedésének leszámítása után – közel 2 milliárd közvetlenül az Orbán-család tagjainak magánvagyonát gyarapította.

A látványos felívelés minden részletét nem sikerült megismernünk, de az biztos, hogy része volt benne annak is, hogy a miniszterelnök családtagjainak cégei az elmúlt években számos esetben kaptak megrendeléseket állami finanszírozású munkákra. A megbízásokról és azok értékéről nehéz pontos képet szerezni, mert a cégek nem nyilvános pályázatok révén váltak a beruházások részeseivé, hanem az állammal leszerződött vállalatok beszállítóiként. Míg a közbeszerzések nyertes kivitelezőit fel kell tüntetni nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbízott beszállítókra ilyen szabály nem vonatkozik.

Így hiába terjedtek piaci körökben régóta információk az Orbán-cégek állami kötődésű megbízásairól, ezek eddig nagyrészt rejtve maradtak. A sajtóban is csak elvétve jelentek meg róluk konkrétumok: még 2012-ben a Figyelő számolt be arról, hogy a miniszterelnök apjának cégétől, a Dolomit Kft.-től szállítottak követ egy nagyobb vasúti felújításra, tavaly nyáron pedig a budapesti Margitszigeten indított csatornázási munkák helyszínén tűntek fel olyan betonelemek, amelyeket ugyanez az Orbán-cég gyártott. A Direkt36 ugyanakkor több más részletet is feltárt arról, hogy a miniszterelnök családjának cégei hol és miként vettek és vesznek részt állami pénzből – azon belül is főként az Orbán Viktor által sokat támadott EU-tól érkező forrásokból – finanszírozott munkákban.

Sikerült megszereznünk olyan dokumentumokat, amelyek közvetlenül bizonyítják, hogy a Dolomit Kft. két nagyszabású csatornázási projektben is részt vett az elmúlt években: nemcsak az Érden, hanem a Budapest külső kerületeiben épült csatornákhoz is szállított építőanyagokat. A megrendelők között volt az akkor még Orbán Viktor szoros szövetségesének számító Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép és a miniszterelnök régi barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége is. A projektekben részt vevő források szerint annak ellenére a Dolomit Kft.-től rendeltek betonelemeket, hogy azok drágábbak voltak a konkurencia termékeinél, igaz, egyesek szerint a minőségük is jobb.

Egyéb részletek is utalnak az Orbán-cégek állami kötődéseire. A gánti bányában megrakott kamionokat követve derítettük ki, hogy az Orbán-érdekeltségek ügyfelei között van a magyar állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas is. A miniszterelnök fiatalabbik testvére, Orbán Áron által vezetett és tulajdonolt szállítmányozási cég referenciái között is túlnyomó részt állami munkák szerepelnek. Emellett a Dolomit Kft. 2010-ben olyan termékek gyártására kapott műszaki engedélyt, amelyeket a jellemzően állami pénzből végrehajtott vasútépítéseknél lehet felhasználni. Az utóbbi években számos állami megbízást elnyerő Mészáros Lőrinc egyik cége pedig feltűnt egy kisebb Orbán-cég ügyfelei között is.

Az Orbán-család tagjai nem válaszoltak a számukra írásban elküldött kérdésekre, és nem reagáltak többszöri telefonhívásunkra sem. Több más érintett – köztük Orbán Viktor miniszterelnök hivatala – is elhárította a kérdéseinket.

Apa és fiú egyezsége

Az Orbán-család üzleti tevékenységére a kezdetek óta árnyékot vetettek a vélt vagy valós kötődések az államhoz, illetve politikához. Orbán Viktor apja, Orbán Győző és üzlettársai 1992-ben jutottak hozzá privatizáció útján a gánti bányát működtető vállalkozáshoz, és ehhez – mint Vajda Éva és Ószabó Attila 1999-ben az Élet és Irodalomban közölt, Fiúk a bányában című cikkéből kiderült – Fideszhez kötődő vállalkozásoktól kaptak segítséget. A cikk szerint a privatizáció során egy Fideszhez közeli, a párt vagyonából feltőkésített vállalkozás is tulajdonrészt szerzett a bányacégben, majd később azt jóval névérték alatt adta tovább Orbán apjának és társainak. Orbán Győző így többségi tulajdonosa lett a Dolomit Kőbányászati Kft. nevű cégnek, és jelenleg is 51,16 százalékos arányban birtokolja a vállalkozást.

Az Élet és Irodalom riportja nagy vihart kavart, és az akkoriban első kormányzati ciklusát töltő Orbán Viktor utána évekig kapott támadásokat apja vállalkozása miatt. Ellenzéki politikusok felemlegették, hogy a Dolomit Kft. beszállítója volt az akkor állami tulajdonú Dunaferrnek, valamint elhangzottak olyan állítások is, hogy Orbán apjának cége szállít anyagokat az autópálya-építésekre. Orbánék a Dunaferr esetében hangsúlyozták, hogy a Dolomit Kft. még 1997-ben, tehát a Fidesz választási győzelme előtt vált a cég beszállítójává, azt pedig tagadták, hogy Orbán apjának vállalkozása részese lett volna a sztrádaépítéseknek.

Orbán egy 2001 augusztusi interjúban részben azzal próbálta visszautasítani a vádakat, hogy felvetette, ha tényleg kedvezni akart volna az apjának, akkor nem néhány tízmillió forintos megbízásokhoz juttatja, hanem akár azt is el tudta volna intézni, hogy az egész autópályát ő építse. Orbán emellett közölte, hogy az apja ugyan tervezte, hogy beszáll bizonyos autópályás beruházásokba, de végül az ő kérésére letett erről. „Ez egy nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet, de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések, amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta” – mondta Orbán.

2010-ben aztán újra kormányra került a Fidesz, de az apa és fia közötti egyezség a jelek szerint közben megváltozott. Addigra ráadásul az Orbán-család már nemcsak dolomit beszállításával tudott megjelenni állami beruházásokban, hanem egyéb termékekkel és szolgáltatásokkal is.

Drága, de jó

A gánti bányát üzemeltető Dolomit Kft. például kibővítette betontermékeinek kínálatát, amelyekkel aztán feltűnt csatornaberuházások beszállítójaként. Egy hasonló profilú cég munkatársa a Direkt36-nak azt mondta, emlékei szerint a 2011-ben indult érdi csatornázás volt az első nagyobb projekt, ahol az Orbán-cég megjelent a csőhálózat építéséhez gyártott aknaelemeivel. A névtelenséget kérő forrás szerint ezen a piacon csak néhány nagyobb szereplő van, amelyek figyelik egymás termékeit, és sokszor mozdulnak rá ugyanarra a megrendelésre, így nyomon tudják követni a konkurensek mozgását.

Az érdi csatornázást lebonyolító cég betekintést adott a Direkt36-nak a projekt archívumába, és ez több olyan dokumentumot is tartalmazott, amelyek megerősítették a forrás állításait. Több tucat olyan szállítólevelet találtunk, amelyeken szerepelt, hogy más cégek mellett a Dolomit Kft. gánti telepéről is vittek betonelemeket az érdi beruházás helyszínére 2012-ben és 2013-ban. Voltak olyan dokumentumok is, amely szerint emellett zúzott kő is érkezett Érdre az Orbán-cégtől, amelyet jellemzően a csatornázási munkák utáni úthelyreállításokhoz használnak fel. Az iratok szerint a megrendelő sok esetben a projekt kivitelezésében vezető szerepet játszó Közgép Zrt. volt, amelynek tulajdonosa, Simicska Lajos akkoriban még Orbán Viktor szoros szövetségese volt.

Nem az érdi volt az egyetlen csatornázási munka, amelyben az Orbán-cég megjelent beszállítóként. Az elmúlt négy-öt évben Budapest több kerületében is építettek csatornákat, számos esetben a Dolomit Kft. anyagainak felhasználásával. Az általalunk megismert dokumentumokból az derült ki, hogy az Orbán-cég 2014-ben és 2015-ben legalább 8400 betonelemet szállított be két kivitelező cégnek.

Az egyik kivitelező a Simicska-birodalom visszaesése után látványosan előretört Duna Aszfalt, amely a 16. kerületben, Kőbányán, Pestszentlőrinc-Pestszentimrén és Soroksáron is használta a Dolomit aknaelemeit a csatornaépítéshez. Míg a Duna Aszfalt néhány esetben az Orbán-cég mellett más vállalkozóktól is rendelt ilyen elemeket, az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló, és az utóbbi években rohamos léptékben gazdagodó felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége kizárólag a Dolomit Kft.-től szerezte be ezeket a 18. kerületi és rákosmenti munkáihoz. A Mészáros és Mészáros Kft. az aknaelemek mellett murvát is rendelt a Dolomit Kft.-től.

Betonelemek a Dolomit Kft. telepén | Fotó: Pethő András (Direkt36)

Egy, a budapesti kivitelezési munkák részleteit ismerő forrás szerint a nagyobb projekteknél általában a kivitelezést irányító cégek alvállalkozóknak adják tovább a konkrét építési munkálatokat, és a forrás szerint rájuk bízzák azt is, hogy honnan szerzik be a szükséges alapanyagokat is. A forrás szerint – aki kérte, hogy ne írjunk le róla olyan részletet, amely alapján ő vagy a cége beazonosítható lenne – a budapesti csatornázási beruházásnál ez máshogy történt. Az egyik fővállalkozó ugyanis menet közben szólt, hogy a betonelemeket mégis ők maguk szeretnék beszerezni, és végül az Orbán-család érdekeltségétől érkeztek ezek a termékek.

Az érdi és a budapesti projekteknek is több tízmilliárdos költségvetése volt, de ennek feltehetően csak egy kis része jutott az Orbán-család érdekeltségeihez. Pontos számot nem tudni, mert a Direkt36 által megismert dokumentumokon nem szerepeltek árak, a kivitelezésért felelős szervezetek pedig azt közölték, hogy nem rendelkeznek információval a beszállítóknak kifizetett összegekről. Azt ugyanakkor több, a projektek részleteit ismerő forrás is állította, hogy a Dolomit Kft. annak ellenére válhatott beszállítóvá, hogy a betonelemei jóval drágábbak, mint a konkurencia hasonló termékei.

Az egyik beruházást felügyelő szervezet munkatársa azt mondta, hogy tudomása szerint mintegy 30 százalékkal is magasabb lehet az Orbán-féle termékek ára, de hozzátette, hogy szerinte ezeknek a minősége is sokkal jobb. Az egyik konkurens betonelemes cég munkatársa is megerősítette, hogy a Dolomit termékei valóban jó minőségűek, de több, csatornázási projektekben részt vevő forrás is azt állította, hogy a kivitelezők nagyon érzékenyek az árra, és így maguktól biztos inkább az olcsóbb beszállítót választanák. „Csodálkoztam is, hogy miért a drágábbat veszik” – mondta az egyik projekt lebonyolításában részt vevő forrás, majd hozzátette: „Gondoltam, hogy biztosan dörgölőzni akarnak.”

Az ideális Orbán Áron

Az Orbán-cégek közül a leglátványosabb fejlődést a szállítmányozással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás produkálta az elmúlt években. Ezt eredetileg Ideális Áron Bt. néven (ami egy szójátékkal utalás lehetett a céget vezető Orbán Áronra) hozták létre még 2004-ben, de 2008 óta Nehéz Kő Kft.-ként működik. Ugyan a bevétele sokáig a néhány százmilliós sávban mozgott, 2015-ben már több mint 1,6 milliárdos bevételt termelt. A cég a honlapja szerint 2012-ben vásárolt saját kamionokat, de vasúton is szállítanak termékeket. Az oldalon a „fő referenciák” között felsorolnak több mint tíz megrendelést, és ezek többsége állami beruházáshoz kötődik. Mint írják, szállítottak betontermékeket, illetve köveket csatornázásokhoz, útépítésekhez, valamint vasúti felújításokhoz is.

Az oldalon felsorolt projektek azonban jellemzően régebbi – néhány esetben 2010 előtti – beruházások voltak. A weboldal archivált verziói azt mutatják, hogy a referencialista 2013 óta nem frissült, pedig a cég felívelése ez után kezdődött meg. Az mindenesetre a Direkt36 gánti látogatásai során kiderült, hogy a Nehéz Kő kamionjai sok anyagot szállítanak a Dolomit Kft. székhelyéről: előfordult, hogy egy órán belül 4-5 kamionjuk is megérkezett a telepre. Valószínűleg a kőtermelő és betontermékeket gyártó céggel való szoros kapcsolata szerepet játszhat a gyors növekedésében is. A Nehéz Kő a honlapja szerint a 2012-es kamionvásárlásokkal átvette a Dolomit Kft. szállítmányozási feladatait, márpedig más piaci szereplők szerint csak azok a fuvarozó cégek tudnak sikeresen működni, amelyek szorosan együtt tudnak dolgozni valamilyen  termelő vállalkozással.

A jelek szerint Nehéz Kőt tavaly évvége óta önállóan tulajdonló Orbán Áron még több fantáziát lát a kereskedelmi üzletben. 2016 októberében egy új céget hozott létre NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. néven. Orbán Áron nem reagált a céges elérhetőségére küldött kérdéseinkre.

Bányából az aszfaltkeverőbe

Nemcsak Orbán Áron cégének kamionjai járnak sokat a gánti bányacéghez, hanem sok más fuvarozó vállalkozás teherautói is. Az egyik látogatásunk alkalmával azt láttuk, hogy olyan sok kamion érkezett egyszerre a helyszínre, hogy a sor vége kilógott az országútra. Április 18-án pedig végigkövettük egy olyan kamionnak az útját, amely a gánti telepen vett fel rakományt. A fehér, billenős platójú teherautó úticélja Jászberény volt, ahol bekanyarodott a Colas cégcsoport város szélén található aszfaltkeverő telepére, majd a platóját megdöntve megszabadult a távolról kőnek tűnő rakományától.

A Colas jászberényi aszfaltkeverő telepe | Fotó: Pethő András (Direkt36)

A franciaországi központú Colas az egyik legnagyobb szereplője a magyarországi építőiparnak, és azon belül is az állami projekteknek. A honlapján szereplő referenciák többsége is állami finanszírozású beruházás, és folyamatban lévő munkaként jelenleg két olyan útépítési projektet tüntetnek fel, amelyek megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nevű állami cég. Szerettük volna megtudni a Colastól, milyen beruházáshoz fogják felhasználni a Gántról érkezett szállítmányt, illetve milyen projekteken dolgoznak együtt az Orbán-család érdekeltségébe tartozó cégekkel, de a csoport azt írta, „sajnos nem áll módjukban” válaszolni a kérdéseinkre.

A felcsúti vevő

A Direkt36 kutatásai során kiderült az is, hogy az Orbán-cégeknek egyáltalán nem csak állami kötődésű ügyfelei vannak. Egy januári gánti látogatás alkalmával követett kamion – a Nehéz Kő Kft. egyik teherautója – például a ma már magántulajdonban lévő Dunaferr dunaújvárosi üzemébe érkezett.

Az egyik kisebb Orbán-cég, a Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft. cégbírósági irataiban is feltűnik számos olyan vevő, amelyek esetében nem találtunk kötődést állami beruházásokhoz. Ennek a cégnek az ügyféladatai azért férhetők hozzá, mert egy másik Orbán-vállalkozás, a Hahótpack Kft.  2014-ben beolvadt a Gánt Kő Kft.-be, és ennek során mindkét cég leadott  az elszámolással kapcsolatos iratokat. Ezekben a dokumentumokban felsorolnak 14 olyan céget, amelyek a Gánt Kő Kft. ügyfelei voltak. Ez azonban nem feltétlenül ad teljes képet az Orbán-cégek ügyfélköréről: a Gánt Kő Kft. a bevételt tekintve elmaradt a család többi vállalkozásától, és cégbíróságon talált vagyonleltárban csak azok a cégek szerepelnek, amelyeknek a beolvadás időpontjában tartozása volt a Gánt Kő Kft.-vel szemben.

A 14 vállalkozás zöme kisebb magáncég, de van köztük két ismertebb, állami beruházásokban is feltűnő társaság is. Az egyik a Swietelsky Magyarország Kft. nevű osztrák építőipari cég, amely rendszeres nyertese a nagyértékű közbeszerzéseknek. A másik pedig a Mészáros és Mészáros Kft., amely – a már említett, Orbán-céghez is kötődő budapesti csatornázás mellett – szintén több értékes állami megbízást nyert el az elmúlt években.

A Swietelsky Magyarország Kft. az Orbán-cégekkel való üzleteivel kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, „családi vállalkozás lévén” nem áll módjukban válaszolni, mivel az általunk kért adatok esetében a cég „belső ügyeiről, illetve üzleti titokról van szó, melyeket stratégiai okokból, elvből” nem bocsátanak nyilvánosságra.

Sínen vannak

A Swietelsky volt az is, amely zúzott követ rendelt a Dolomit Kft.-től az elmúlt évek egyik legnagyobb vasúti beruházására, a Szajol és Püspökladány közötti pálya felújítására. A Figyelő egy 2012-es cikkében idézte a projektet lebonyolító NIF Zrt-től azt, hogy az állami cég „tudomása szerint a Dolomit nagymértékben beszállítója a Swietelskynek”. A NIF már akkor is hangsúlyozta azonban, hogy nincsenek részletes információik a beszállítókról, és az állami cég ezt mondta most is a Direkt36-nak, amikor általuk felügyelt más vasúti projektek beszállítóiról érdeklődtünk.

Úgy tűnik azonban, hogy a Dolomit Kft. nemcsak kövek szállításával tervezett részt venni a vasúti felújításokban. Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. nevű állami cég honlapján található egy dokumentum, amely szerint Orbán apjának cége 2010 februárjában műszaki engedélyt kapott vasúti betontermékek (például peronjelzők) gyártására. Ez az engedély 2015 februárig volt érvényben.

A betontermékek gyártását a jelek szerint gőzerővel folytatja az Orbán-család. A gánti üzem országút felőli oldalán például az utóbbi hónapokban tett látogatásainkkor több méter magasan egymásra pakolt betonelemek szolgáltak kerítésként. Benn az udvaron pedig nagy halomban álltak az ahhoz hasonló betontermékek, mint amilyenek a margitszigeti csatornázási munkálatok helyszínén tűntek fel tavaly nyáron. Mivel a Dolomit Kft. nem reagált a megkeresésünkre, így arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy ezeket a termékeket kinek szándékozzák eladni.

A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.