Embermagasságú kerítés mögül emelkedik ki egy kétszintes, dísztégla borítású családi ház a XVII. kerületi Rákosliget egyik számozott utcájában. A postaládán szereplő névtábla alapján a Fidesz egyik parlamenti képviselője, Pesti Imre és felesége lakik a házban.
Pesti régóta ezt a házat tünteti fel székhelyként vagy lakhelyként a céges érdekeltségeinél, legutóbb 2016 februárjában tett így, amikor a Hungary Business Kereskedőház felügyelőbizottsági tagja lett. Az ingatlanban Pestinek jelenleg nincs tulajdonrésze, de holtig tartó, akár több millió forintot is érő haszonélvezet van bejegyezve a javára. A vagyonnyilatkozatokról szóló törvényhez csatolt melléklet szerint az ilyen érdekeltséget is fel kell tüntetniük a képviselőknek, ennek ellenére az ingatlan nem szerepelt Pesti Imre egyik vagyonnyilatkozatában sem 2006-os képviselővé választása óta.
Pesti ezt azzal indokolta a Direkt36-nak, hogy 2006-ben még nem kellett nyilatkozni a haszonélvezetről. A vagyonnyilatkozati adatlap azonban 2013 óta kifejezetten felsorolja a haszonélvezetet, mint olyan jogviszonyt, amiről nyilatkozniuk kell képviselőknek. Korábban ez nem volt ennyire egyértelmű, de sem a törvény, sem a vagyonnyilatkozati minta nem mentesítette a képviselőket az ilyen jogviszony bevallásától. A Vagyonkereső adatai alapján ezzel sok képviselő tisztában volt már 2013 előtt is. A Fideszből többek között Papcsák Ferenc, Bencsik János és Mátrai Márta is vallott be nyilatkozatában olyan ingatlant, amelynek haszonélvezői.
Pesti másik érve arra, hogy miért nem tüntette fel a házat nyilatkozatában az volt, hogy az ingatlant képviselővé választása előtt 13 évvel szerezte. Az ingatlanokat azonban nem csak megszerzésük évében kell bevallaniuk a képviselőknek, hanem minden évben, amíg valami közük van hozzá.
Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonkereső célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36.
Első cikkünkben azt mutattuk be, hogyan hagyott ki nyilatkozataiból ingatlanokat és több millió forintnyi támogatást Tasó László közlekedésért felelő államtitkár. Tasó tagadta, hogy rosszul töltötte volna ki vagyonnyilatkozatait és perrel fenyegette meg a Direkt36-ot. A cikk megjelenése után egy kormányzati átszervezés részeként Tasó önálló döntési jogkörének egy részét elvették. (A sorozat további részei itt olvashatók el.)
Az orvos végzettségű Pesti Imre 2006 óta parlamenti képviselő, vagyonnyilatkozatai alapján a kevésbé vagyonos képviselők közé tartozik. A rákosligeti családi háznak 1993 és 2002 között feleségével közösen voltak az első tulajdonosai, majd a ház 2002 márciusában adásvétellel egy akkor 67 éves nőhöz került (Pesti nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az adásvételen kívül fűzi-e bármilyen kapcsolat őt vagy családját az ingatlant megvásárló nőhöz). Az adásvétellel egy időben Pesti és felesége is holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett az ingatlanban.
A haszonélvezet azt jelenti, hogy jogosultja ellenérték nélkül használhatja más személy ingatlanát annak ellenére, hogy nincs benne tulajdonrésze. A haszonélvezeti jog önállóan nem forgalomképes, tehát nem lehet értékesíteni, de rendelkezik egy képzeletbeli értékkel. Ezt úgy számítják ki, hogy a tulajdon értékét elosztják 20-szal, majd beszorozzák egy életkortól függő számmal. Mivel az ingatlan tulajdoni lapján csak a telek mérete van megadva (ami 882 nm), Pesti pedig nem árulta el a ház méretét, nem tudjuk megbecsülni, hogy mekkora lehet az ingatlan értéke. De ha például 40 millió forintba kerülne a családi ház, akkor Pesti haszonélvezeti joga 12 millió forintot érne.
Kilenc hónappal később, 2002 decemberében az új tulajdonos már el is adta a házat: az ingatlan Pesti akkor 16 éves fiához került. Pesti és felesége haszonélvezeti joga megmaradt ez után az adásvétel után is. Évekkel képviselővé választása után, 2015 júniusában fia Pesti Imrének ajándékozta az ingatlant, aki így egyedüli tulajdonos lett, de csak pár hónapig, novemberben lányának ajándékozta az ingatlant. Ugyanazon a napon, amikor lányának ajándékozta a házat, Pesti Imre nevére ismét holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be az ingatlanra.
Megkérdeztük Pestit arról, hogy mekkora a ház területe, tudomása szerint mekkora az értéke, és mi volt az oka annak, hogy előbb eladta a házat, majd a fia neki ajándékozta, pár hónap múlva pedig a Pesti ajándékozta el a lányának, de egyik kérdésünkre sem válaszolt.
Pesti pályafutása kezdetén nyolc évig volt körzeti orvos Galgamácsán. Utána a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházban dolgozott, majd 1996-tól háziorvosi praxisa volt. Voltak közös cégei a feleségével, részben a háziorvosi praxisához kapcsolódóan, de ezek nem értek el kiugró üzleti eredményt.
Pesti 2006 és 2010 között egy örökölt turai házat és egy galgamácsai szántót tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban saját ingatlanként. 2011-ben a turai házat feleségének ajándékozta, a következő évben pedig 50 százalékos tulajdonosa lett egy tihanyi teleknek, amelyen építkezni kezdett. Vagyonnyilatkozatai alapján 2011-re 23,5 millió forintot takarított meg, de miután megvette a tihanyi építési telket és elkezdett építkezni, megtakarításai lenullázódtak, és 22,5 millió forintnyi hitele lett.
Politikai pályafutását 1988-ben az MDF-nél kezdte, majd egy szünet után 2002-ben tért vissza a politikába, a Rákosmente Polgári Körök vezetője lett. 2006-ban a parlamenti mellett fővárosi képviselő is lett, és politikusként szinte kizárólag a fővárost és az egészségügyet érintő kérdésekben volt aktív. A parlamentben ellenzéki képviselőként volt tevékenyebb, 2006 és 2010 között 63-szor szólalt fel, szinte kizárólag egészségügyi témában. 2010 óta mindössze 13-szor szólalt fel. Képviselői fizetése jelenleg havi bruttó 748 ezer forint, kormánymegbízottként képviselői fizetésén felül havi bruttó 997 ezer forintot keresett.
A 2010-es önkormányzati választás után rövid ideig főpolgármester-helyettes volt, majd 2011-től a ciklus végéig budapesti kormánymegbízott. Az Origo szerint Pesti főpolgármester-helyettesi kinevezését Orbán Viktor kérte azért, hogy a Fidesz Budapesttel foglalkozó regionális pártigazgatója jelen legyen Budapest irányításában. Ebben az időben gyakran szerepelt a médiában, elsősorban Tarlós Istvánnal való konfliktusai miatt. Az Origo akkori cikke szerint Tarlós nem akarta, hogy a Fidesz erős budapesti embereként jellemzett Pesti korlátozza mozgásterét.
A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.