A kórházi fertőzésekről szóló podcast epizódunk már elérhető Soundcloudon, Spotify-on, Youtube-on.

A beszélgetés elején Galavits kérésére Marton rögtön tisztázta, mit is nevezünk kórházi fertőzéseknek. Ezeket a betegek a kórházi ellátásuk során kapják el. Magyarországon háromféle kórházi fertőzést kell minden esetben kötelezően jelenteniük a kórházi dolgozóknak az adatgyűjtésért felelős Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ felé:

• a clostridium difficile nevű, súlyos hasmenést, kiszáradást, és megkésett kezelés esetén akár bélgyulladást okozó baktériumot,
• a multirezisztens kórokozókat, amelyek ellenállnak az erős antibiotikumoknak is, és sebfertőzést, tüdőgyulladást, húgyúti fertőzést okozhatnak,
• a véráramfertőzést, másnéven szepszist. Ez a betegség gyakorlatilag órák leforgása alatt is képes visszafordíthatatlan károkat okozni a betegek szervezetében.

Marton Kamilla Wirth Zsuzsannával közösen írt díjnyertes tavalyi cikksorozatából az derült ki, hogy évről évre nő a fertőzések előfordulása a kórházakban. Marton szerint a legutolsó adatok csökkenést mutattak, a Covid után viszont annyira megugrottak a számok, hogy még ez sem számít jó adatnak 2017-2018-hoz képest.

Marton ezután felidézte, hogy az eredeti nyomozásuk egy a TASZ jogvédő szervezettől kapott adatsorral kezdődött. Ebben voltak benne azok az információk, amik alapján kiderítették, hogy melyek azok a kórházak, ahol a legsűrűbben fordulnak elő kórházi fertőzések és megpróbálták az okokat is feltárni. Marton szerint nagyon fontos pontja volt a cikksorozatnak, hogy

„rájöttünk, hogy Magyarországon nagyon kevés mintavételt csinálnak a kórházak.”

A mintavételek azért fontosak, mert alapfeltételei annak, hogy a fertőzéseket jelenteni lehessen a népegészségügyi központ felé. Itt persze nem csak a jelentés a fontos, hanem az is, hogy kiderüljön, hogy mi baja van a betegnek.

Galavits itt közbevetette, hogy ha nincs mintavétel, akkor jelenteni sem lehet a fertőzésről.

„Tehát kész, akkor nincs mintavétel, nincs fertőzés, lehet így is gondolkodni” – mondta, azt is hozzátéve, hogy nem hiszi, hogy a szervek ennyire cinikusan gondolkoznak. A cikksorozatból szerinte inkább az derült ki, hogy nincsen arra kapacitás és forrás, hogy ezek a mintavételek el legyenek végezve.

Marton szerint ez a kórházak részéről így van, viszont az egészségügyi vezetés és a Belügyminisztérium politikusainak a mondatai nem állnak távol attól, amit Galavits felvetett. Példaként Rétvári Bencét hozta fel, aki sokszor mondta, hogy az adatok alapján Magyarország Finnország és Ausztria környékén mozog.

„Ez pont az a logika, hogyha nincs minta, akkor nincs fertőzés, ami a valóságban persze van, csak papíron nincs” – összegezte, majd a legfrissebb cikkét ismertetve elmondta, hogy kézfertőtlenítő fogyasztásban egyébként egészen jól állunk az európai átlaghoz képest, viszont Ausztriában még így is kétszer annyi kézfertőtlenítő fogy el egy adott ápolási napon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 20 liter kézfertőtlenítőt felhasználását ajánlja 1000 ápolási napra. Ezt ötven magyar kórház nem éri el. Egy fekvőbeteg teljes napi kórházi ápolása számít egy ápolási napnak. Egy kisebb kórház teljesíthet 24 óra alatt kevesebb ápolási napot egy nagyobbhoz képest, az 1000 napos arány viszont lehetővé teszi a viszonyítást.

„Az egyik ilyen nagyon nagy felismerésünk az volt, hogy a népegészségügyi központ maga is tisztában van azzal, hogy kevés a mintavétel, és hogy a mintavételek száma befolyásolja az adatok pontosságát” – mondta Marton.

Találtak jó példákat is, Marton ezek között sorolta fel a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központot és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központot is. Utóbbinál sokkal több mintát vesznek, mint az európai átlag és fertőzések terén is jól állnak.

Marton az új cikkéről elmondta, hogy kiderült: A mintavételek számában még az öt évvel ezelőtti uniós átlagot sem értük el 2022-ben.

Galavits az adás zárásaként megkérdezte, hogy lát-e olyan jeleket, akár a cikkeiknek köszönhetően, ami arra sarkallhatja a döntéshozókat, hogy javítsanak a problémán.

„Amíg nem ismeri be az egészségügyi vezetés, hogy ez egy probléma, addig nem lesz változás” – válaszolta Marton.

A beszélgetés során többek között szó esett még arról, hogy miért lenne égetően fontos a mintavételek számának növelése, milyen problémákat okoz a mostani állapot és mik a legfontosabb adatok, amik kiderülnek Marton friss cikkéből.

A kórházi fertőzésekről szóló filmünket itt lehet elérni.

A kórházi fertőzésekről szóló podcast epizódunk már elérhető Soundcloudon, Spotify-on, Youtube-on.