Súlyos szabálytalanságok és visszásságok történtek az Európai Unió egyik támogatási projektjénél, az induló innovatív magyar vállalkozások megsegítésére létrehozott Jeremie-programnál – derül abból a több mint 20 ezer dokumentumot tartalmazó belső iratanyagból, amelyet a Forbes szerzett meg, és a Direkt36 dolgozott fel.

A Forbes legújabb számában megjelent cikk szerint az EU olyan súlyos szabálytalanságokat talált a programban, hogy 2015-ben hónapokig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést is kiszabtak. Brüsszel egyik legkomolyabb kifogása az volt, hogy bár elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak támogatást, mégis sok érintett vállalkozás Budapesten és a környékén működött. Az EU bírálta a magyar hatóságokat is, mert azok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében.

A cikk emellett részletesen foglalkozik azzal a Jeremie-alappal, amelyet Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a cége kezel. Kiderült többek között, hogy a Hernádi-féle tőkealap 840 millió forinttal támogatta a Mol-vezér rokonát és annak közeli ismerősét (egy esztergomi fideszes önkormányzati képviselőt) abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta.

Nemcsak az EU emelt kifogásokat, hanem a magyar hatóságok is bíráltak egyes projekteket. A cikk idéz egy belső levelezést, amelyben a Jeremie-programot bonyolító állami Magyar Fejlesztési Bank munkatársa bírálta a Hernádi-alap által támogatott ingatlanügyleteket. Konkrét szabálytalanságokat ugyan nem említett a banki munkatárs, de közölte, szerinte ezek az ügyletek ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert a Jeremie „nem erre lett kitalálva”.

A program eredeti célja ugyanis az volt, hogy innovatív induló vállalkozásoknak nyújtsanak segítséget, míg Hernádi rokonának, a szintén a Molnál dolgozó Bacsa Györgynek (ő Hernádi unokatestvérének a fia) a cége arra használta fel az uniós pénzt, hogy olyan ingatlanokat vegyen, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai. A cégnek az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, az MKB Bankkal megkötött bérleti szerződések ugyanis hosszú távra szólnak.

A Forbes legfrissebb számában jelent meg a cikk

Hernádiék azt közölték, hogy ők szabályosan jártak el minden ügyben, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetnie, hanem a magyar állam kapja meg, amely újra felhasználhatja hasonló célra.

Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A Forbes és a Direkt36 cikkéből kiderül, hogy ez az alap szorosan együttműködött a Mol-vezér régi ismerősének és üzlettársának, Garancsi Istvánnak a Jeremie-alapjával. Voltak személyi és szervezeti átfedések, illetve kiderült az is, hogy Hernádi alapkezelője 2014 végén befektetett egy olyan üzembe, amelynek Garancsi az egyik résztulajdonosa.

A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.