Nincs még egy parlamenti képviselő, aki annyi állami és uniós támogatást kapott volna tavaly, mint ő. Ráadásul nem csak 2016-ban, hanem a korábbi években is sikeresen gyűjtötte az állami pénzeket: a résztulajdonában lévő cég 2012 óta kiemelkedően sok, összesen több mint 2,5 milliárd mezőgazdasági támogatást szerzett. Ebből azonban csak 925,5 milliót tüntetett fel, a pénz többi része sehol sem jelenik meg a vagyonnyilatkozataiban.
A fideszes Farkas Sándorról van szó, aki nem tartozik sem a sokat szereplő, sem a legvagyonosabb képviselők közé. A képviselőség mellett azonban meglehetősen aktív a politikai és az üzleti életben is: vezeti a csongrádi Fideszt, kormánybiztos, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.
Farkas azzal magyarázta a 1,5 milliárdos különbséget, hogy minden évben csak az arra az évre megítélt támogatásból már megkapott pénzeket vallotta be, a később kifizetetteket nem. Arra a felvetésünkre, hogy így viszont a támogatás egy része sehol sem jelenik meg a nyilatkozataiban, annyit felelt: „Ha most beírok 300 millióval többet, mi van akkor? Semmi.”
Ez azért komoly probléma, mert a vagyonnyilatkozati rendszer célja éppen az lenne, hogy követhetővé tegye a képviselők anyagi gyarapodását. A Direkt36 több cikkben foglalkozott már a képviselő vagyonnyilatkozatok hiányosságaival. A legfrissebb bevallások pedig ismét rámutatnak, hogy a rendszer lazasága miatt nem tudja betölteni feladatát. A nyilatkozatok kitöltésének szabályai nem teljesen egyértelműek, ami miatt könnyű hibázni. Aki pedig szándékosan közöl félrevezető információkat, annak nem kell szembenéznie semmilyen komolyabb retorzióval.
Az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatuk utolsó pontjában kell feltüntetniük, hogy kaptak-e akár a saját nevükben, akár cégeiken keresztül uniós vagy állami támogatást. Ez lehet akár egy vállalkozásfeljesztési uniós pályázatból származó támogatás is, de a vagyonnyilatkozatokban leggyakrabban a különféle agrártámogatások bukkannak fel. Akinek földbirtoka van, vagy a mezőgazdasághoz más módon köthető tevékenységet végez (például méhészkedik), az különböző jogcímeken részesülhet támogatásból.
A kifizetett agrártámogatások listája nyilvános, a támogatások adatai a Magyar Államkincstár honlapján érhetők el éves bontásban. Az agrártámogatásokat mindig egy adott évre ítélik meg, de egy részét csak a következő évben fizetik ki. A kincstár listája az egy adott évben kifizetett támogatásokat sorolja fel, függetlenül attól, hogy melyik évre ítélték meg. A Direkt36 a kincstár kifizetési listáját vetette össze a képviselők legújabb, február 1-jén nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban szereplő adatokkal. Mivel a vagyonnyilatkozatban a képviselőknek is az egy év során megkapott támogatásokat kell feltüntetniük, a nyilatkozatuknak elvileg egyeznie kell az online elérhető állami adatbázissal.
Az agrármérnök végzettségű Farkas Sándor résztulajdonosa és igazgatósági elnöke az évente 80-300 millió forint nyereséget termelő fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt-nek, ahol a felesége vezérigazgató. Az államkincstár adatai szerint 2016-ban több mint 243 millió forint mezőgazdasági támogatást fizettek ki a cégnek, ami területalapú támogatásokból, tejtámogatásból, húsmarhák és tejtermelő tehenek után járó támogatásból, illetve cukorrépa és fehérjenövények termesztésére adott támogatásból jött össze. Farkas a januárban leadott vagyonnyilatkozatában több részben összesen 145 189 343 forint támogatást vallott be, ami majdnem százmillióval elmarad a kincstár adataitól.
Ráadásul nem csak idén követte el ezt a hibát, korábbi bevallásaival is hasonló a helyzet. Tavaly az adatbázis szerint 489,3 millió forintot kapott a Kinizsi 2000 Mgzrt, Farkas viszont csak 162 millió forintot írt be ebből a vagyonnyilatkozatába, azaz több mint 327 milliót kihagyott. 2012 óta minden évben az állami adatbázisban szereplőnél kevesebb támogatást vallott be, a különbség azóta több mint másfél milliárd forint.
Melyik képviselő mennyi támogatást hagyott ki a vagyonnyilatkozatából? Forrás: Direkt36
Farkast megkérdeztük az eltérés okáról előbb írásban, utána pedig személyesen is. A különbséget azzal magyarázta, hogy „a 2016. január 1. és december 31. között érkezett pénznek egy része nem a 2016. évi, hanem a késedelmesen kifizetett 2015. évre szóló támogatás”, és úgy értelmezte a szabályokat, hogy a vagyonnyilatkozatban csak az adott évre megítélt és ki is fizetett támogatásokat kell bevallani. Ugyanígy járt el a korábbi években is. A Parlament folyosóján ehhez annyit tett még hozzá, hogy nem tartja lényeges különbségnek, ha beírt volna a vagyonnyilatkozatában még 300 millió forintot, mert neki abból a pénzből „tíz fillér nem jár, mert osztalék nincs a cégben, én fizetést nem kapok a cégből”.
Farkas a vagyonnyilatkozata többi részét is felületesen töltötte ki. Idén és tavaly is két céges érdekeltséget tüntetett fel benne: a Kinizsi 2000 Mgzrt. mellett a feleségével közös tulajdonában lévő Magrárius Kft-t. A cégadatbázis szerint azonban Farkas ezeken kívül több más cégben is jelen van. Résztulajdonosa a durva helyesírási hibát tartalmazó néven bejegyzett Fábiáni Lovas-túrizmus Kft-nek, ami válasza szerint „tévedésből maradhatott ki” a vagyonnyilatkozatából. A cégadatbázis szerint résztulajdonos a Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft-ben is, amiről pedig azt mondta, „én komolyan mondom, hogy az életemet tettem volna rá, hogy nekem ott nincs részem”, ezért nem is írta be a vagyonnyilatkozatába. Miután írásban megkérdeztük, ellenőrizte, és kiderült, hogy 16 éve a feleségével együtt beléptek a cégbe, de azóta nincs kapcsolata vele, és a részesedése is elenyésző, jóval kevesebb, mint egy százalék. Farkas megígérte, hogy ennek ellenére javítja a vagyonnyilatkozatát, és beírja ezt a céget.
Farkasnak a Kinizsi 2000 Mgzrt-n keresztül két további cégben, az Alföldi Tej Kft-ben, illetve a Fábiánsebestyéni Húsüzem Kft-ben is van tulajdonrésze. Magyarázata szerint ezeket azért nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, mert nem közvetlenül tulajdonos, semmi kapcsolódása nincs a cégekhez, és Kinizsi 2000 sem kapott semmit ezekből a cégekből tavaly.
Egyéb jövedelmeinél is hibázott. Mindössze annyit tüntetett fel idén, hogy földművelő, egy családi gazdaság tagja, és ebből a tevékenységből a felvásárlók kifizetéseinek köszönhetően volt 5,1 millió forint jövedelme. Pedig amellett, hogy ő a Fidesz csongrádi elnöke, 19 éve képviselő és ugyanennyi ideje a parlament mezőgazdasági bizottságának a tagja, Farkasnak egy sor egyéb tisztsége is van: tavaly óta ő az elnöke a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, ő vezeti a tavalyelőtt fogathajtó vb-t rendező Kinizsi Sport Klubot és kormánybiztosként irányítja a mezőhegyesi ménesbirtok újraszervezését. Utóbbi tisztségéért a törvény szerint államtitkári illetmény illeti meg, ami jelenleg 997 200 forint.
A vagyonnyilatkozatban a képviselőknek fel kellene tüntetni minden olyan jövedelmet, amit az országgyűlési munkájukon felül kapnak. Farkas válasza szerint a kormánybiztosi megbízásáért járó jövedelmet haladéktalanul pótolni fogja a vagyonnyilatkozatában, míg a két civil szervezetben betöltött elnöki posztért nem kap juttatást.
Bár Farkas esete a legkirívóbb, nem ő az egyetlen, akinek a nyilatkozatában szereplő agrártámogatási adatok nem egyeznek meg az állami adatbázisban megtalálhatókkal. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium fideszes államtitkára saját és két cége nevében is kapott támogatásokat. A saját nevében kapott 150 ezer forintot pontosan tüntette fel. Két cége után összesen 76 millió forint támogatást vallott be, de az állami adatbázis szerint 95,7 milliót kaptak. A korábbi években pedig csak annyit írt be az agrártámogatásokhoz, hogy „jogszabály szerint” kapott ő is és a cégei is.
Jeleztük Czervánnak, hogy a nyilatkozatában és az állami adatbázisban szereplő összegek nem egyeznek és megkérdeztük tőle, hogy mi az eltérés oka. Erre annyit válaszolt írásban, hogy a vagyonnyilatkozataiban szereplő összeg azonos a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által tavaly kiadott határozatokban, valamint a bankszámlakivonatokban szereplő összeggel, és ezek egyeznek a hivatal oldalán január 11-én szereplő adatokkal is. Czerván válasza után újra ellenőriztük az adatbázist, de ott továbbra is közel 20 millióval több támogatás szerepel, mint amennyit az államtitkár bevallott. Kérdésünkre a Magyar Államkincstár is azt állította: kizárt, hogy az ő adatbázisukban olyan összegek szerepeljenek a kifizetések között, amelyeket még nem utaltak el a képviselőknek.
Elrontotta a nyilatkozatát Sallai R. Benedek, az LMP képviselője is, pedig láthatóan nagyon igyekezett, ugyanis még a családtagjai által megszerezett támogatásokat is felsorolta a vagyonnyilatkozatában. Így is van azonban eltérés a bevallott összeg és az állami adatbázis számai között. Sallai tavaly magánemberként 6,2 millió forint agrártámogatást kapott, de ennek a vagyonnyilatkozatában csak alig több mint fele, 3,2 millió forint szerepel. Cége a nyilatkozata szerint 10,7 millió forint támogatást kapott, míg az adatbázisban 28,2 millió szerepel, azaz a vagyonnyilatkozatából hiányzik 17,5 millió forintnyi támogatás.
A képviselő azzal magyarázata a különbséget, hogy ügyvédje tanácsára csak a 2016-os évre megítélt támogatásokból már megkapott összeget írta be a vagyonnyilatkozatába, a 2015-ös támogatásból tavaly folyósított részt nem. Mint mondta: „lehet, hogy ebben tévedtem”.
Farkason, Czervánon és Sallain kívül még 15 képviselő nyilatkozta azt, hogy kapott állami vagy EU-s támogatást. Közülük csak háromnál egyeznek a nyilatkozatban és az állami adatbázisban szereplő adatok: ők Győrffy Balázs, Simonka György és Tiffán Zsolt fideszes képviselők. Az állami adatbázisban szereplőnél kevesebb támogatást vallott be a fideszes L. Simon László és Pócs János. Az eltérés mindkettőjüknél jóval kisebb, mint Farkasnál, és a különbséget mindketten azzal magyarázták, hogy az állami táblázatban lehet olyan összeg, amit ők majd csak idén kapnak meg. L. Simon azonban következetes volt és 2016-ról szóló nyilatkozatában feltüntette az egy évvel korábban megítélt, de csak tavaly kifizetett pénzeket. Pócs pedig bankszámlamásolatokkal igazolta, hogy a kifizetések és a nyilatkozatában szereplő összegek megegyeznek. Két képviselő, Földi László és Bányai Gábor kérdésünk után rögtön javították a vagyonnyilatkozatukat, és beírták a hiányzó összegeket.
Vannak olyan képviselők is, akiknél a másik irányba van eltérés. Az egyik ilyen kivétel Tasó László volt államtitkár, akinek tavalyig többször is hiányos volt a vagyonnyilatkozata, de miután a Direkt36 rámutatott ezekre, javította dokumentumokat. Tasó idén nem kevesebb, hanem 300 ezer forinttal több támogatást vallott be, mint amennyit a hivatalos adatbázis szerint kapott a földjei után. Megkérdeztük tőle, hogy ennek mi az oka, de egyelőre nem válaszolt. Font Sándor fideszes képviselő is pluszban tévedett, igaz, ő csak néhány tízezer forintot.
Olyan képviselők is vannak, akik az állami nyilvántartás szerint egyáltalán nem kaptak támogatást, mégis bevallottak valamennyit. Ilyen a fideszes Selmeczi Gabriella, aki félreértette a vagyonnyilatkozat sorait, tévesen írt be támogatásnak egy másmilyen bevételt, de jelezte, hogy hamarosan javítja a vagyonnyilatkozatát. Az LMP-s Hadházy Ákos pedig beírta, hogy kap évente 40 ezer forint földalapú támogatást, amit azzal indokolt, hogy a nevén lévő fél hektáros földet a szülei művelik, de a bevételt megkapja tőlük.
A céges információkhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.