Partnerünk a 

A világ távoli pontjain dolgozó ügyintézők kezdtek kapkodó munkába 2014 májusában egy Magyarországról érkezett sürgős feladat miatt. A megbízás egy jachttal volt kapcsolatos, és egy magyar bankár környezetéből jött.

Azonnal létre kellett hozni egy offshore céget, hogy az ellássa az üzletember hajóján dolgozó legénység munkáltatói feladatait. A sürgősségnek az volt az oka, hogy a Málta partjainál állomásozó hajónak a tervek szerint még aznap este ki kellett volna hajóznia, és szerették volna, hogy addigra már felálljon a cég. A kérés egy budapesti ügyvédtől érkezett egy vagyonkezelési tanácsadással foglalkozó cég munkatársához az Anglia és Franciaország között található Jersey szigetére. Ez a munkatárs egyből tovább is passzolta egy nemzetközi ügyvédi iroda helyi fiókjának. Az iroda dolgozója viszont úgy ítélte meg, hogy ilyen gyorsan csak magasabb szinten tudják elintézni a szükséges papírmunkát, ezért a Panamában működő központjukhoz fordult. Az ottani kollégájának megadta a magyar ügyvéd elérhetőségét is, és kérte, hogy az ügy sürgőssége miatt közvetlenül vele intézze a társaság megalapítását.

Az üzletember neve ekkor még nem hangzott el az ügyintézés során, de később nyilvánvalóvá vált, hogy Csányi Sándorról, Magyarország leggazdagabb emberéről, az OTP vezéréről és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökéről volt szó. Az ő felesége, Csányi Erika lett aztán a tulajdonosa a Durion Services nevű, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cégnek, amelyet a cégiratok szerint azzal a céllal hoztak létre, hogy „egy jacht legénységének szerződtetését biztosítsa”. A céggel kapcsolatos dokumentumokban szerepel az is, hogy a társasághoz szükséges források Csányi Sándor vagyonából származnak, amelyet az „interneten jól dokumentált” banki karrierjével alapozott meg.

Csányi kötődése ehhez a céghez a Panama-iratokként ismertté vált hatalmas dokumentumcsomagból derült ki. A Durion Services-t is bejegyző Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi irodától szivárgott ki 11,5 millió file, amely közel 215 ezer cég adatait tartalmazta. Az iratokat a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd megosztotta az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózattal, amely összehozott egy nemzetközi újságírócsapatot a példátlanul hatalmas méretű kiszivárogtatás feldolgozására. Magyarországról egyedül a Direkt36 tényfeltáró központ vett részt ebben a munkában.

Eddig két politikai szereplőről – Horváth Zsolt korábbi fideszes és Boldvai László korábbi MSZP-s képviselőről – és egy korábbi állami banki vezetőről, Erős Jánosról írta meg a Direkt36, hogy közvetve vagy közvetlenül offshore-érdekeltségeik voltak. Az iratokban szerepel azonban még több mint száz másik magyar kötődésű embernek, illetve cégnek a neve. Előkerül köztük néhány meghatározó gazdasági szereplő is.

Spéder, Gattyán, Szemerey

Csányi mellett ott van egy másik befolyásos bankár, az FHB-tulajdonos Spéder Zoltán, aki két offshore-cég meghatalmazottjaként szerepel az iratokban. Megjelenik a dokumentumokban a szintén a leggazdagabb magyarok élbolyához tartozó Gattyán György, aki az Egyesült Államokban való letelepedésével kapcsolatban vette igénybe – egy közvetítőn keresztül – a Mossack Fonseca szolgáltatásait. Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, az MNB-alapítványok ügyében is érintett Szemerey Tamás üzletember ugyancsak előkerül mint egy offshore-cég részvényese. Megjelennek továbbá olyan cégek is az iratokban, amelyek Kovács Gáborhoz, a műgyűjtőként is ismert korábbi bankárhoz kötődnek.

Csak akkor tudunk ilyen tényfeltáró cikkeket készíteni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a támogatói körhöz!

A Panama-iratok eredményeként politikusok buktak meg, országok vezetői kerültek nyomás alá, és fény derült egy sor gazdasági visszaélésre. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy egy offshore cég tulajdonlása vagy használata törvénytelen vagy tisztességtelen lenne. Sok esetben teljesen jogszerű ezeknek a cégeknek a működése, és vannak olyan ügyletek, amikor kifejezetten kézenfekvő is az ilyen társaságok használata.

Nincs semmi nyoma annak sem, hogy az ebben a cikkben felsorolt üzletemberek visszás módon vagy kifogásolható célra használták volna az offshore-érdekeltségeiket. Az offshore-világra jellemző titkolózás miatt azonban ezek a kötődéseik nem kerültek nyilvánosságra, miközben más – például hazai – üzleti érdekeltségeik szabadon megismerhetők. A Panama-iratokban való szereplésük pedig megmutatta azt is, hogy a magyar gazdasági élet elitjének tevékenységét is áthatják ezek a rejtőzködést biztosító üzleti megoldások, miközben komoly nemzetközi – többek között a magyar kormány által is támogatott – erőfeszítések vannak az átláthatóbbá tételükre.

A máltai hajó

A kiszivárgott dokumentumok szerint Csányiék esetében jogi és adózási okból volt szükség arra, hogy egy külön céget hozzanak létre a hajó személyzete számára. Csányi ezt kérdésünkre kiegészítette azzal, hogy általános nemzetközi gyakorlat, hogy a hajók tulajdonlása és üzemeltetése elválik egymástól, hogy „az üzemeltetés során esetlegesen felmerülő problémák ne veszélyeztessék a hajó tulajdonlását”. A bankár hozzátette, hogy mivel az ilyen hajók esetében előfordul, hogy a személyzetnek EU-n kívüli országokból is vannak tagjai, illetve a hajó uniós vizeken kívül is mozog, „ezért szintén nemzetközi gyakorlat, hogy az üzemeltetést offshore (a hajózási hagyományok miatt lehetőleg brit joghatósághoz kapcsolódó) cég végzi”.

Bár a Panama-iratokban következetesen jachtként emlegetik a hajót, Csányi a válaszában „vitorlás katamarán”-ról írt. A bankár hangsúlyozta azt is, hogy nem álltak közvetlen kapcsolatban a panamai Mossack Fonsecával, az ügyet egy magyar ügyvéd és egy Jersey szigetén működő cégen, a Hawksford International-en keresztül intézte.

Csányi hajóját egy Máltán bejegyzett cég tulajdonolja, ami kedvelt hely a jachttulajdonosok körében. Honlapok sora hirdeti, hogy milyen adókedvezményeket élvezhetnek azok, akik máltai cégen keresztül vásárolnak hajót és a szigetországban regisztrálják azt. Csányi azonban nem a kedvező pénzügyi környzettel magyarázta a helyszínt, hanem azzal, hogy olyan országot keresett, ahol magas követelményeket támasztanak a hajózással szemben. „A máltai tulajdonos cég és a kapcsolódó máltai hajóregisztráció választása azért történt, hogy nemzetközileg is látható legyen, hogy a hajó és működése a legszigorúbb követelményeknek is megfelel” – közölte. Hozzátette, hogy a hajót az év nagy részében bérbeadják, „a szezon kisebb részében pedig magam és a családom használjuk, kikapcsolódás céljából”.

A legénység munkáltatására létrehozott Durion Services már nem működik. Csányi közölte, hogy mivel „a hajóüzemeltetés az elképzeltnél lényegesen bonyolultabb és több jogi, műszaki, nemzetközi ügyintézési ismeretet igényelt”, ezért tavaly április óta egy kifejezetten hajómenedzsmenttel foglalkozó szolgáltató céget bíztak meg a feladatok ellátásával. A Durion Servicest pedig megszüntették, és tavaly november elsejével törölték a cégjegyzékből is.

Csányi részletekbe menő választ adott minden kérdésre, de a történetnek azt az elemét kissé homályban hagyta, hogy miért kellett olyan sürgősen kihajóznia a vitorlásának 2014. május 21-én. „Hajózási szempontból ez már főszezonnak számít és a hajónak időben kellett megérkeznie valahová” – írta Csányi, hozzátéve, hogy a kihajózásnak „sem technikai, sem jogi, sem pénzügyi akadálya nem volt”.

Az Index felvásárlása

Ránézésre nincsenek semmilyen ehhez hasonló könnyed mediterrán szálai Spéder Zoltán offshore-kötődéseinek, aki Csányi helyetteseként emelkedett fel a bankvilágban, de ma már – az állammal is partneri viszonyban álló FHB Bank elnökeként és meghatározó tulajdonosaként – inkább az OTP-vezér riválisaként tartják számon.

Az egyik offshore-érintettsége az Index hírportált is tulajdonló, Magyarország egyik legnagyobb médiacégének számító Közép Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt-vel (CEMP) kapcsolatos. Spéder 2007 novemberében jelent meg ebben a cégben igazgatósági tagként és kisebbségi tulajdonosként, de a részvények túlnyomó többségét az ezután következő időszakban egy Seychelles-szigetekre bejegyzett cég birtokolta.

A Whitestone International nevű társaság az offshore-cégektől megszokott titokzatossággal volt jelen a magyar médiacégben. A papírjait olyan seychelles-szigeteki igazgatók írták alá, akik még számtalan más ottani cégben töltenek be hasonló pozíciót. Magyarországon ugyan egy magyar ügyvéd járt el a Whitestone nevében, de a cégbíróságon elérhető iratokban utalás sem volt arra, hogy vajon ki lehet a társaság tulajdonosa.

A Panama-iratokból azonban kiderül, hogy Spéder már az előtt kapcsolatba került a Whitestone-nal, hogy az megjelent volna Magyarországon. A kiszivárgott dokumentumok között van egy 2007 szeptemberi irat, amelyben Spéder általános jellegű felhatalmazást kapott arra, hogy eljárjon a cég gyakorlatilag bármilyen ügyében, kezdve a szerződések kötésétől a kifizetéseken át a bankszámlanyitásig. “A meghatalmazott jogkörének semmilyen korlátja nincs, egészen addig amíg a törvényeket betartva és a cég érdekében jár el” – áll a dokumentumban, amely a meghatalmazás határidejét sem rögzítette.

Offshore-cégek alapításával foglalkozó tanácsadók – akik a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérve nyilatkoztak – szerint gyakran előfordul, hogy ilyen megoldással élnek a társaságok rejtőzködő tulajdonosai, akiket a szaknyelvben beneficial ownernek, vagyis tényleges haszonhúzó tulajdonosnak neveznek. „Általában a beneficial ownernek adják a meghatalmazást” – mondta egy adótanácsadással foglalkozó ügyvéd, hozzátéve, hogy ezt azonban dokumentumok nélkül nagyon nehéz bizonyítani.

Spéder állítja, hogy nem ő volt a Whitestone tulajdonosa, arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy miként került kapcsolatba a társasággal, és hogy a cég kinek az érdekeltségébe tartozott. Közölte, hogy a meghatalmazás felhasználásával nem került sor semmilyen tranzakcióra, a cég tevékenységéről pedig nincs tudomása.

Ma már Spéder az Indexet kiadó cég többségi tulajdonosa. A Whitestone részvényeit részben közvetlenül az offshore-cégtől, részben más, közbeiktatott cégektől szerezte meg.  Spéder nem válaszolt ennek az ügyletnek a részleteit firtató kérdésekre sem. „A CEMP illetve a tulajdonosai által végrehajtott tranzakciók magántulajdonban levő cégek között zajlottak le” – közölte a Spéder válaszait továbbító FHB Bank, hozzátéve, hogy „a feleket ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban is köti az üzleti titok”.

Spéder neve egy másik offshore-céggel kapcsolatban is előkerül a Panama-iratokban. 2008-ban szintén általános jellegű meghatalmazást kapott egy Novum Asset Management nevű cégtől. Erről a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett, a neve alapján vagyonkezeléssel foglalkozó cégről még annyi sem derül ki a dokumentumokból, mint a Whitestone-ról. Az iratok szerint a cégnek egy darab bemutatóra szóló részvénye volt, tehát a tulajdonosa mindig az, akinél épp ott van az értékpapír.

Spéder erről a cégről is csak annyit mondott, hogy nem volt a tulajdonosa, és a meghatalmazás felhasználásával nem történt semmilyen tranzakció.

Megismerni Gattyánt

A nemzetközi piacon mozgó és idejének jelentős részét évek óta külföldön töltő Gattyán György az után került áttételes kapcsolatba a Mossack Fonsecával, hogy áttette székhelyét az Egyesült Államokba. Gattyán már egy 2013-as interjúban beszélt arról, hogy Los Angelesbe költözött, de azt nem részletezte, hogy milyen jogi státusszal tartózkodik a kaliforniai nagyvárosban. A Panama-iratokból kiderül azonban, hogy Gattyán már akkoriban lépéseket tett arra, hogy bevándorlóként letelepedjen az Egyesült Államokban.

Ennek a keretében hozott létre Nevada államban egy úgynevezett trustot (ez magyarul leginkább bizalmi vagyonkezelőnek fordítható), amelynek célja – közölte Nemes Tamás, Gattyán cégcsoportjának kommunikációs vezetője – hogy “Gattyán György gondoskodjon családjának és szeretteinek a megélhetéséről a jelenben és akkor is, ha ő már nem tud közvetlenül ebben részt venni”.

A Panama-iratokban az ügyintézők “offshore trust”-ként emlegetik a vagyonkezelőt, Nemes azonban vitatta, hogy az valóban az offshore kategóriába tartozna. “A bizalmi vagyonkezelés az Egyesült Államokban történik, egy helyi megbízott bank által, az ott hatályos adójogszabályok figyelembevételével és betartásával, így az offshore trust fogalmát értelmezhetlennek tartjuk” – közölte a kommunikációs vezető, hozzátéve, hogy a vagyonkezelő ugyan Nevadában van bejegyezve, de Gattyán a cégei bevételei után Kaliforniában adózik, amely a legnagyobb adóterhelésű államok közé tartozik az USA-ban.

Gattyán egy nemzetközi ügyvédi irodát bízott meg a vagyonkezelő felállításával, és Nemes szerint nem volt tudomása arról, hogy ők aztán bevonnak egy panamai irodát a munkába. Az ügyintézés során mindenesetre a magyar milliárdosnak át kellett mennie egy KYC néven ismert eljáráson, ami a Know Your Customer kifejezés (magyarul: ismerd meg az ügyfeledet) rövidítése. Az ügyvédi iroda először egy Wikipedia-bejegyzést és néhány céges információt küldött át a panamai cégnek, de később aztán továbbítottak sokkal részletesebb anyagokat is. Átfogó kimutatásokat küldtek Gattyán cégeiről, megosztották velük életútjának részleteit, és még a magyar adóbevallása is része volt a csomagnak.

Az iratokból kiderült így az is, hogy Gattyánnnak egy 24 millió dollárt (jelenleg 6,5 milliárd forintot) érő háza volt Los Angelesben az ügyintézés idején. Nemes az összeget nem erősítette meg, de közölte, hogy a cég és az ingatlan továbbra is Gattyán tulajdonát képezi, akinek a bevándorlási eljárása még folyamatban van, ezért jelenleg rezidensként, vízummal tartózkodik az országban.

Az unokatestvér

Orbán Viktor még 2010-ben jelentette ki az akkori MNB-elnököt támadva, hogy a jegybank nem lehet „offshore-lovagok szálláshelye”. Az általa kinevezett jegybankelnökről, Matolcsy Györgyről valóban nem derült ki semmi olyan információ, amely szerint személyesen kötődne offshore-cégekhez. A Panama-iratok nyilvánosságra kerülése után pedig az MNB a Napi.hu kérdésére ki is jelentette, hogy „Matolcsy György sem személyében, sem családtagjain keresztül nem érintett az offshore-botrányban, sem neki, sem családtagjainak semmilyen módon nem volt és ma sincs offshore-érdekeltsége, cége, befektetése”.

Nem világos, hogy Matolcsy mennyire tág körre értette a családtagokat, de a Panama-iratok szerint unokatestvére, a cégei révén az MNB-alapítványok pénzéből is részesülő nagyvállalkozó, Szemerey Tamás korábban tulajdonos volt egy offshore-cégben.

Szemerey 2009 májusában lett a tulajdonosa és igazgatója egy Sunjoy Development nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégnek. Az iratok szerint Szemerey képviseletében egy hongkongi tanácsadó cég járt el, és ők álltak kapcsolatban a cég bejegyzését intéző Mossack Fonsecával. A dokumentumokból nem derülnek ki részletek a Sunjoy tevékenységéről, Szemerey szerint azonban valójában nem is végzett semmilyen értékelhető munkát a cég.

Írásos válaszában közölte, hogy a cégbe azért szállt be, mert technológiai fejlesztésekben szeretett volna részt venni Európán kívül, és ezért gyorsan szüksége volt egy külföldi társaságra. Végül kicsit több mint egy év múlva kiszállt a cégből, amit azzal magyarázott, hogy “a hazai ipari és termelő szférában meglévő beruházásaim sok elfoglaltságot jelentettek, a tengeren túli üzleti elképzelések így háttérbe szorultak”. Tulajdonrészét egy Nyilas Péter nevű férfi vette át, akit Szemerey úgy jellemzett, hogy régi ismerőse, és “hazai üzleti tevékenységek révén többször álltunk egymással kapcsolatban”.

Szemerey közölte, hogy az ő tulajdonlása alatt a Sunjoy Developmentnek még bankszámlája sem volt. Időközben kormányzati pozícióba került rokonának, Matolcsy Györgynek pedig nem szólt az offshore-cégéről, mert “unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységeimről (egyiknek sem, így Matolcsy Györgynek sem), így erről és más üzleti vállalkozásaimról sem beszéltem és most sem beszélek ilyen családi körben”.

A műgyűjtő

Céges érdekeltségei révén érintett a Panama-iratokban az életrajza szerint a vagyonát pénzügyi szakemberként megalapozó Kovács Gábor. Az utóbbi években leginkább műgyűjtőként ismert és alapítványa révén az állammal is kapcsolatban álló üzletemberhez kötődő cégek jelentek meg részvényesként egy Trewfield Corporation nevű Seychelles-szigeteki cégben 2012 decemberében. A négy magyar cég – a Bankár Zrt., a Kogart Park Kft., a Kogart Ház Kft. és a P-Agárd Kft. – összekapcsolódik egymással tulajdonosi, illetve tisztviselői szinten.

A Bankár Zrt.-t Kovács Gábor alapította, és jelenleg is ő vezeti, valamint tulajdonolja egy ciprusi társaságon keresztül. Az offshore-cégben való megjelenésük idején pedig mindhárom másik cégnek a Bankár Zrt. volt a tulajdonosa. A Trewfield esetében sem derül ki, hogy mi volt a tevékenysége, és Kovács is azt közölte egy munkatársa útján, hogy „a cég tevékenységéről nem kívánunk nyilatkozni”. Nem válaszoltak az offshore-cégre vonatkozó egyéb kérdésekre sem.

Az offshore vége?

Az ehhez hasonló offshore-kötődések eddig nemcsak a nyilvánosság elől voltak elzárva, hanem nagyrészt a hatóságok elől is. Ez azonban változóban van, ugyanis nagyon komoly erőfeszítések vannak arra, hogy visszaszorítsák, illetve átláthatóbbá tegyék az offshore-világot. Ennek egyik legfontosabb eleme a leggazdagabb országokat tömörítő OECD által kidolgozott rendszer, amelynek keretében az országok automatikusan meg fogják osztani egymás között a banki adatokat.

A 2017-ben induló rendszerhez az elsők között csatlakozott Magyarország is. Így a magyar adóhivatal is hozzá fog férni majd azoknak a cégeknek a számladataihoz is, amelyeket egy másik ország bankjánál vezetnek – akár offshore cégek tulajdonosaként – magyar állampolgárok.

Az offshore-világban bekövetkezett szigorításokról szóló prezentáció képei pörögnek a Laveco nevű offshore-szolgáltató cég Ráday utcai irodájának tárgyalójában lógó monitoron is. Ez a magyar alapítású, de ma már hét másik országban is jelenlévő tanácsadó cég a Mossack Fonseca partnereként gyakran előkerül a Panama-iratokban is. Váradi László ügyvezető és többségi tulajdonos arra számított, hogy az ügy kirobbanásakor égni fognak náluk a telefonvonalak, de állítása szerint csak 4-5 érdeklődő volt, pedig egyébként világszerte százas nagyságrendben vannak ügyfeleik.

Ha beindul az információcsere, akkor egy hasonló kiszivárogtatás nem fog akkorát robbanni, mert a hatóságok már hozzá fognak férni az offshore-cégek tulajdonosi adataihoz. Bár Váradi hozzátette, hogy szerinte ezek a mostani szigorítások sem fogják teljes mértékben megszüntetni annak a lehetőségét, hogy egyes gazdasági szereplők rejtőzködve üzletelhessenek. „A stróman intézményét nem fogják kiiktatni. Nem tudják megakadályozni, hogy valaki odarakja tulajdonosnak vagy igazgatónak a rokonát, titkárnőjét, barátnőjét” – mondta Váradi, hozzátéve, hogy az ilyen megoldások „ellen soha nem tudnak fellépni a hatóságok”.

A Direkt36 nonprofit szervezetként ellenőrzi a hatalmat. Ha fontosnak tartod ezt a munkát, csatlakozz te is a támogatói körhöz!

A magyar cégadatok megismeréséhez az Opten és a Ceginfo szolgáltatásait használtuk.

Partnerünk a