Hat év alatt teljesen megváltozott a párthoz fűződő viszonya: idén már egy autóban utazott egy üzleti találkozóra Vona Gáborral, akivel időközben jó barátok lettek, és a pártelnök gyakran kikéri a véleményét.

Ez a férfi az egyik legfontosabb ember a Jobbik környezetében, a nevét mégis nagyon kevesen ismerik. Forrai Richárdnak hívják, és ugyan nem tagja a pártnak , de kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az országos politikába 2009-ben hirtelen berobbant Jobbik egy szervezetlen, “csináld magad” alapon működő radikális mozgalomból mára egy sok szempontból professzionálisan működő politikai erővé, az ország második legerősebb pártjává vált. Vona Gábor egyik legközelebbi bizalmasaként ő felel egy sor kulcsfontosságú területért, többek között a jobbikos települések menedzseléséért, a gazdasági holdudvar kiépítéséért, valamint a médiaháttér megszilárdításáért.

A széles felelősségi kör mellé komoly anyagi befolyás is társul. A Forrai által irányított és az érdekeltségeibe tartozó cégek több százmillió forint értékben kaptak megrendeléseket a Jobbiktól, illetve a párt alapítványától az elmúlt négy évben. Forrai így megkerülhetetlen részévé vált a Jobbik professzionalizálódásának, amihez a háttérbe húzódva – még sok jobbikos számára is láthatatlanul – építette fel az intézményrendszert. A Direkt36 több mint húsz ember meginterjúvolásával és dokumentumok feldolgozásával tárta fel Forrai tevékenységét, hogy jobban megértsük a sok szempontból máig rejtélyes párt színfalak mögötti működését.

Út Vona közvetlen közelébe

A Jobbiknak elküldött e-mailre ugyan hetekig nem kapott választ Forrai, de végül felvették vele a kapcsolatot, és 2009-ben került a Jobbik gazdasági kabinetjébe.

Ebben az időben – a nagy áttörést hozó 2009-es európai parlamenti választást követően – a szakmai munkáért felelős gazdasági kabinet volt a Jobbik agytrösztje. A 10-15 fős szervezet tagjai közé tartozott többek között a mostani alelnökök közül Volner János, Z. Kárpát Dániel és a külpolitikáért felelős Gyöngyösi Márton. A kabinet feladata volt, hogy a 2010-es parlamenti választásra dolgozza ki a Jobbik választási programját, építse ki a párt gazdasági holdudvarát, és szélesítse a párt bázisát. “Örültünk Forrai érkezésének, mert gazdasági téren túlburjánoztak az egyszerre nacionalista és antikapitalista emberek, alig jött valaki piacbarátként a versenyszférából” – mondta a kabinet egyik befolyásos tagja.

A jelenleg 37 éves Forrai valóban a versenyszférából érkezett, de karrierje nem volt kiemelkedő. A Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján pénzügy szakos közgazdászként végzett, majd kilenc évig dolgozott egy magyarországi központú kisebb multinacionális cégnél, az informatikával foglalkozó Synergonnál, ahol végül pénzügyi menedzser – vagyis középvezető – lett.

Forrai nem csak piacbarát beállítottsága és versenyszférás múltja miatt különbözik a jobbikos tagság zömétől. “Politikai nézetei alapján nem volt jobbikos, inkább liberális, apolitikus volt. Amolyan laza, trendi srác, megjelenésre is. Ránézésre inkább tudnád elképzelni ‘businessman’ környezetben, mint egy párt körül. A nemzeti radikális szubkultúrából semmi sem jellemző rá, már 2010-ben együtt röhögtünk a vadhajtásokon” – jellemezte a Jobbik egyik korábban befolyásos politikusa Forrait, utalva arra a kifejezésre, ahogy jobbikos körökben újabban hívják a párt szélsőségeseit.

Először dolgozott, utána beszélt

Forrai fő feladata kezdetben az volt, hogy szakpolitikai kérdésekben segítse a pártot. Gazdasági háttérelemzést készített a programírás során felmerült elképzelésekhez: adatokat gyűjtött és rendszerezett, és gazdasági ötleteket igyekezett számokkal alátámasztani. Beleásta magát különböző gazdasági témákba – mint például a nyugdíjrendszer, a jegybanki politika vagy a devizahitelezés -, amelyekről prezentációt tartott a kabinet tagjainak, majd közösen döntöttek a szakmai álláspont kialakításáról, melyet továbbítottak a vezetőség felé.

“Nagyon hasznos munkát végzett, lehetett építeni a gazdasági elemzéseire. Szakmailag szépen felépítette magát ebben az időben, ami annak volt köszönhető, hogy azon kevés ember közé tartozott a Jobbikban, aki először dolgozott, és utána beszélt” – mondta róla Szabó Zsolt, a kabinet egyik akkori tagja, aki szerint Forrai “olyan minőségű és mennyiségű anyagot tett le, amely nélkülözhetetlenné tette a pártban”.

Forrai Richárd – Fotó: Bielik István

A 2010 tavaszi parlamenti választás után a gazdasági kabinet egyik tagja, Hegedűs Tamás lett az általános frakcióvezető-helyettes, aki ekkor mutatta be Forrait Vona Gábor pártelnöknek. Hegedűs állította fel a frakció struktúráját, és KPMG-s tanácsadói múltjából fakadóan fontosnak tartotta, hogy legyenek kiemeltebb, “senior” és kevésbé tapasztalt, “junior” tanácsadók. Forrait senior szakértőnek nevezték ki, hivatalosan frakciótitkárnak. Mivel ez teljes embert kívánt, otthagyta a Synergont.

Az eredeti elképzelés szerint az volt a feladata, hogy a frakció szintjén összefogja a szakmai munkát. Forrai kompetenciái közé tartozott a napi parlamenti munka támogatása háttérelemzésekkel, a szakértői anyagok koordinálása és ellenőrzése, a megfelelő szakértők kiválasztása, illetve az új és a meglévő szakértőkkel való kapcsolattartás.

Ez nem volt könnyű feladat: új parlamenti pártként és alulról építkező mozgalomként a Jobbiknak nem volt komolyabb szakembergárdája. A frissen megalakult frakcióban sem volt kiforrott feladatkiosztás, sokkal inkább ad-hoc módon, például egy véletlen folyosói beszélgetés alapján dőlt el, hogy az apparátusból ki milyen munkához lát neki. Forrai szerint a Jobbik leginkább egy startupra hasonlított. “Egy nemrég alakult garázscégnél mindenki csinál mindent. Mindenki kávét is főz, portás bácsi is, telefont vesz fel, kimegy ügyet intézni. A Jobbik frakció egy új szervezet volt, és ezt a rendszert kellett belakni” – mondta a Direkt36-nak.

Ennek az alakuló szerveződésnek pedig Forrai volt a mindenese, amely a párt szűk holdudvarára vezethető vissza. Egy befolyásos jobbikos szerint a mai napig mindössze 8-10 olyan ember van a Jobbikban, akinek komoly egzisztenciája volt a Jobbik előtt, és fel is vállalja nyíltan pártkötődését. Szerinte Forrai kilencéves, versenyszférában szerzett tapasztalata miatt közéjük tartozik, és mivel szinte valamennyien képviselőként kezdtek el dolgozni, alig maradt valaki közülük a háttérmunkák elvégzésére.

Több forrás is azt mondta, hogy Forrait azért nevezték ki frakciótitkárnak, mert magasan ő volt a legértelmesebb azon jobbikosok közül, akik nem lettek képviselők. Forrai pedig kifejezetten nem akart képviselő lenni, ezt többször is kijelentette, mivel jobban szereti a háttérmunkát.

“A zuglói költségvetés áttekintésétől kezdve a költségvetés parlamenti módosítóin keresztül a hatodik kerületi ingatlanértékesítések vizsgálásig mindent néztünk, csináltunk. Ha jött egy inger a rendszerből – például alapszervezetek vagy önkormányzati képviselők juttattak hozzánk korrupciót sejtető anyagokat -, mentünk és megnéztük őket” – mondta Forrai. Ebből kifolyólag rendszeresen járta az országot, hogy utánanézzen a bejelentett mutyiknak és segítsen a helyi jobbikos frakcióknak, önkormányzati képviselőknek. “Ekkoriban a jobbikos önkormányzati képviselőket segítő hálózatunk még nem volt erős” – mondta Szabó Gábor pártigazgató.

“Hozták-vitték az információkat”

A Jobbik debreceni alapszervezetének egyik korábbi elnökségi tagja szerint ebben az időszakban Forrai 1-2 havonta megjelent Debrecenben barátjával és sofőrjével, a Zsiráf becenevű Király Józseffel, aki Vona Gábor testőre is. “Hozták-vitték az információkat, ha például Debrecent érintő kérdés volt a parlamentben, akkor Forraihoz fordultunk. A helyi dolgok felderítésében is közreműködött, a különböző cégek hátterét ügyesen fel tudta tárni, sok helyi cég után nyomoztunk közösen” – állította a volt debreceni jobbikos.

Egy kevésbé sikeres egyeztetésről számolt be Filó András, a szentendrei Jobbik egykori képviselője. Miután interpellációt nyújtott be a szentendrei polgármesternek 2012 elején a főtér felújításának szerinte kifogásolható kivitelezése miatt, Forrai felhívta őt, és egy találkozót kért tőle. “Azt mondta, hogy ő Vona Gábor főtanácsadója (…) Próbált rábeszélni arra, hogy vonjam vissza az interpellációt, különben ennek következményei lesznek. Erre nem voltam hajlandó, másnap Vona Gábor kezdeményezésére visszahívtak a képviselői mandátumomból, és leváltottak a szentendrei alapszervezet éléről” – állította Filó, de azt nem tudta megmondani, Forrai miért kérte ezt. Forrai szerint ez hazugság, nem kérte arra Filót, hogy vonja vissza az interpellációt, amiről nem is tudott, ő csak meghallgatta Filót, hogy mit kifogásol a beruházáson. Filó újbóli megkeresésünkre azt mondta, hogy tartja magát az eredeti állításához.

Idővel kiderült, hogy Forrai nem képes maradéktalanul ellátni a frakciótitkári feladatokat, aminek egyik akkori közeli munkatársa szerint két oka volt. Egyrészt Forrai sok időt töltött azzal, hogy a Jobbik parlamenti képviselőjének, Kepli Lajosnak segítsen. Ebben az időszakban Kepli a vértesi szénerőmű megmentésével, majd később a kolontári vörösiszap-katasztrófával foglalkozott sokat, és Forrai ezekhez készített háttéranyagokat. Másrészt – közeli munkatársa szerint – Forrainak azért maradt kevesebb ideje közvetlenül a frakcióval foglalkozni, mert egyre gyakrabban kapott közvetlen feladatokat Vona Gábortól.

“Bent van nála a Forrai Ricsi”

Ismerői szerint Vona kifejezetten gyanakvó, nehéz a bizalmába férkőzni, Forrai mégis viszonylag gyorsan bekerült abba a 3-4 fős körbe, akikben leginkább megbízik a pártelnök. Több jobbikos politikussal folytatott beszélgetésünk alapján Forrain kívül Gyöngyösi Márton és Lázár Zoltán szolnoki ügyvéd, a Jobbik szolnoki önkormányzati képviselője áll közeli kapcsolatban Vonával. A pártelnök emellett bizalmi viszonyt ápol testőrével, Lázár Tamással, aki egyben a Jobbik kispesti önkormányzati képviselője, illetve a Jobbik kampányaiért felelős kreatív szakemberrel, Losonczy Pállal, aki a párt V. kerületi önkormányzati képviselője.

Forrai és Vona korábban heti rendszerességgel járt közösen egy baráti focizásra a Népligetbe (amelyen főleg jobbikosok vettek részt, mint például Lázár Tamás, Losonczy vagy Szilágyi György képviselő), és irodájuk is közel volt egymáshoz a képviselői irodaházban. Így egyre inkább megismerték egymást és ahogy az egyik korábbi Jobbik-alelnök, Murányi Levente mondta, egyre többször fordult elő, hogy nem tudott bejutni Vonához az irodájába, mert a titkárságán mondták, hogy “bent van nála a Forrai Ricsi”.

Forrai és Vona valószínűleg azért is találta meg könnyen a hangot egymással, mert ismerőik szerint hasonló a személyiségük. “Ricsi nagyon hasonlít Vonára, és Vona szereti maga köré vonni a hozzá hasonló embereket: mindkettejük menedzserszemléletű, pragmatikus, és jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek” – mondta egy jobbikos tanácsadó, aki finom megjelenésük, beszédjük, viselkedésük alapján mindkettejüket femininként jellemezte. Vonával ellentétben viszont Forrai kevésbé karizmatikus, inkább alkalmazkodó, “egy rendszerbe jól beilleszthető arc”, aki abszolút lojális, elsősorban Vona Gáborhoz. “Vonának pedig abszolút fontos, hogy lojális legyen az, akiben megbízik” – mondta Vona egyik korábbi tanácsadója.

Jobbikos források szerint Forrai kizárólag Vonának tartozik felelősséggel, egyértelműen Vona emberének tartják, míg a Jobbik elnökségével nem igazán volt kapcsolata, alig vett részt elnökségi üléseken. Forrai Vonához fűződő kapcsolatáról annyit mondott, hogy viszonyuk munkakapcsolatnak indult, és jó barátság lett belőle. “Nagyon fontosnak tartottam, hogy amit rám bíz feladatként, azt maximálisan ellássam” – mondta szűkszavúan barátságuk kialakulásáról.

Megvalósította Vona ötletét

Ebben az időszakban kezdett el kialakulni a Jobbik-közeli intézmények rendszere, amelynek felállításában kulcsszerepe volt Forrainak. Ennek egyik leglátványosabb lépése az volt, amikor 2011 októberében megalapította az Iránytű Intézetet. 2012 elején a frakciótitkári pozíciója is megszűnt, és a Fehér Háznak hívott Képviselői Irodaház helyett az Iránytű irodájában kezdett el dolgozni. Forrainak ugyan nem volt tapasztalta a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, de menedzserként ő áll az élén, míg az intézet munkatársai zömében a Jobbik gyakornoki programjából kerültek ki. Az egyik kivétel Szabó Judit, Vona Gábor sógornője, aki 2013 nyarától dolgozik Forrai asszisztenseként.

Egy Jobbik-közeli közvélemény-kutató cég felállítása már évekkel korábban felmerült, és több forrás szerint is Vona Gábor ötlete volt az intézet létrehozása. A Magyar Gárdához hasonló stratégiai fontosságú elképzelések rendszerint Vona fejében születnek meg, aki a saját ötletek mellett igyekszik meghonosítani a Fidesznél bevált kezdeményezéseket. Ilyen volt az Iránytű Intézet, amely a Fideszhez közel álló Nézőpont Intézethez vagy a Századvéghez hasonló koncepcióval jött létre. “Vona Gábor is már régóta gondolkodott egy hasonló intézet felállításán, mint utólag kiderült, de az nem volt ennyire formalizált, én meg megcsináltam” – mondta Forrai, aki szerint azért volt szükség az intézetre, mert több szakértő nem szerette volna társítani nevét a Jobbikhoz, egy ilyen intézetbe viszont már hajlandók voltak bedolgozni.

Forrai Richárd – Fotó: Bielik István

Az Iránytű Intézet bizonyos szempontból több, bizonyos szempontból kevesebb, mint egy hagyományos közvélemény-kutató intézet. A médiában, a szakmai közéletben sokkal kevésbé látható a többi közvélemény-kutató intézethez képest – Forrai szerint ahogy a Jobbik, ők is el vannak szigetelve, bár ez már oldódik -, kutatásaiknak viszont fontos szerepük van a Jobbik stratégiájának meghatározásakor, és az önkormányzati, a parlamenti és az időközi választások előtt rendre az ő méréseikre építik fel a párt kampánystratégiáját.

Az Iránytű első látványos erőpróbája a tiszavasvári időközi választás volt 2012-ben. Tiszavasvári volt az egyetlen város, amelyet a Jobbik szerzett meg a 2010-es önkormányzati választáson, Vona Gábor ezért a Jobbik mintavárosának nevezte a települést. 2012-ben két jobbikos képviselő kilépése miatt új polgármester- és képviselő-testület választást írtak ki, amely azért is meghatározó volt a Jobbik számára, mert itt először kísérletezgettek azzal az új arculattal, ami a 2014-es választásokon cukiságkampány néven híresült el. Az Iránytű felmérései azt mutatták, hogy a regnáló polgármesterről, Fülöp Erikről leginkább a tisztességre asszociáltak a választók, így ez volt az első kampány, amikor nem a radikalizmust helyezték előtérbe, hanem nyugodt erőként igyekeztek beállítani a Jobbikot. Fülöp Erik plakátjai ezért a “Tovább a tisztesség útján” szlogennel futottak. “Az Iránytű keményen dolgozott a kampányban, elég jól felmérték a terepet, a kampány pedig működött, a Jobbik magabiztosan nyert. Forrai ekkor futott be igazán az elnökségnél” – mondta a Jobbik egyik korábbi vezető politikusa. Szabó Gábor pártigazgató szerint Forrai ekkor “vágódott be” nála, mert addig ő megfizethetetlen, “liberális huncutságként” tekintett a közvélemény-kutatásokra, de az Iránytű tiszavasvári méréseinél először tapasztalta, hogy tényleg működnek.

Az azóta eltelt időszakban a méréseik még összetettebbekké váltak. A kampányok során rendre Forraihoz fordulnak a helyi kampányfőnökök, hogy a felméréseik alapján milyen üzeneteket fogalmazzanak meg, mi befolyásolja a választók pártpreferenciáit, és az országos szlogeneket is az Iránytű mérései alapján határozzák meg. Egy volt jobbikos képviselő szerint Forrai már 2010-ben arról beszélt, hogy a közép felé kellene húzni a Jobbiknak, végül pár évvel később az Iránytű mérései játszottak komoly szerepet abban, hogy ténylegesen elkezdtek nyitni középre.

Az Iránytű szerepének erősödése volt az egyik jele annak, hogy miként nőttek a Jobbik ambíciói és hogy ezeket egyre profibb eszközökkel igyekeztek megvalósítani. Ahogy Szabó Gábor megfogalmazta: “nagypárti létnek a sajátossága, hogy egy idő után már nem a levegőből szagolod ki a közvélemény hangulatát”.

Kapcsolat a gazdasági szereplőkkel

Forrai nemcsak a párt szakmai hátterének megteremtésében volt aktív, hanem a gazdasági kapcsolatok építésében is.

Más pártokhoz hasonlóan a Jobbik is igyekszik valamilyen szinten kiépíteni kapcsolatokat az üzleti szféra szereplőivel. Ez általában informális csatornákon, a színfalak mögött történik, és a Jobbikban kezdetben Vona Gábor egyik tanácsadója, Tián Pál dolga volt ennek intézése a külső kapcsolatok felelőseként. Vona azonban konfliktusba került Tiánnal, és 2012-ben Forrai Richárd vette át ezt a feladatkört Tiántól. “Ez a külső kapcsolattartás abszolút bizalmi munka volt, Forrai nem is a pártelnökség, hanem közvetlenül Vona Gábor alá tartozott” – mondta Vona egyik korábbi közeli munkatársa.

Egy magyar vállalkozás névtelenséget kérő vezetője azt mondta, hogy őt 2013-ban kereste meg Forrai azzal, hogy szeretne bemutatkozni, és még a párt kongresszusára is elhívta. “Azt mondta, hogy Vona Gábor személyes megbízottja, és az a feladata, hogy élénkítse a párt környéki társadalmi kapcsolatokat, szervezze a párt körüli vállalkozásokat, támogatókat, és kérte, hogy csatlakozzak” – állította a cégvezető. Forrai azt mondta, nem emlékszik erre az esetre, “de természetesen előfordult – ha lehetősége volt rá -, hogy meghívott hasonlóan gondolkodó embereket rendezvényekre”.

Forrai a Direkt36-nak azt állította, hogy szinte kizárólag olyan cégekkel találkozik, amelyektől saját érdekeltségeinek szeretne piaci megbízásokat szerezni. Szerinte tehát nem kifejezetten a párt gazdasági kapcsolatait ápolja, bár az általa irányított cégek (például az Iránytű és a Barikád hetilapot kiadó Magyar Híreknek) szoros viszonyban vannak a Jobbikkal. Erre a közeli kapcsolatra utal az is, hogy Forrai hozzátette, Vonát mindig szokta tájékoztatni, ha találkozik az Iránytű Intézet vezetőjeként egy céggel.

Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy nem könnyű a Jobbikhoz közeli cégeknek piaci ügyfeleket szerezni. Az Iránytű az alapításától 2014 végéig 221 millió bevételre tett szert, amelynek a Direkt36 számításai szerint az egésze a Jobbik frakciótól és a pártalapítványától érkezett (2014 végéig 276 millió forintnyi megrendelést kaptak a párttal kötött szerződések alapján). A Barikádban pedig szinte alig vannak hirdetések, amit Forrai azzal magyarázott, hogy a Fidesztől való félelem miatt nem jelennek meg benne cégek. Próbaképp két hónapra felvett egy embert, hogy hajtson fel hirdetéseket, de hiába keresett meg több mint ezer céget, ezeknek elenyésző részétől kaptak választ, de végül nem találtak hirdetőt.

A kapcsolatépítés kétirányú, gazdasági szereplők is keresik az érintkezést a pártokkal, és Forrai részt vett legalább egy ilyen találkozón is. Murányi Levente, a Jobbik korábbi alelnöke számolt be arról, hogy 2012-ben a Tesco budaörsi központjába hívták meg Vona Gábort egy beszélgetésre, amelyre végül ő és Forrai ment el. Forrai szerint azért hívták meg őket, hogy bemutassák a regionális beszállítói fórumaikat, amelyekkel azt célozták meg, hogy a magyar kis- és középvállalkozások által forgalmazott termékeiket minél jobban be tudják csatornázni áruházaikba. Forrai feltételezése szerint azért hívták el őket, hogy bemutassák, magyar termékeknek biztosítanak piaci lehetőséget, a Tesco ezáltal szerette volna csökkenteni politikai és társadalmi elutasítottságát. A Tesco sajtóosztálya nem tudott semmilyen információt mondani az esetről.

Járja a vidéket

A Jobbik politikai térnyerésével tovább változott Forrai feladatköre. A 2014-es önkormányzati választáson több jelentősebb város, mint például Ózd, Tapolca vagy Devecser is jobbikos vezetésű lett. “Jó néhány városban sikerült nyerni, ami hirtelen szakadt a nyakunkba” – mondta Szabó Gábor. A kihívások miatt Szabó és Vona Gábor közös ötlete alapján Forrait formálisan is megbízták azzal, hogy segítsen az átadás-átvétel körüli nehézségeknél és a korrupciógyanús esetek kivizsgálásánál.

Forrai azonban korábban is foglalkozott jobbikos települések menedzselésével, egy 2011 júliusi jegyzőkönyv szerint már ekkor részt vett pénzügyi tanácsadóként a tiszavasvári képviselő-testület ülésén. Forrai szerint viszont az eset “valószínűleg rosszul lett jegyzőkönyvezve”, soha semmilyen szerződést nem kötött a polgármesterrel, ezért kizártnak nevezte, hogy pénzügyi tanácsadó lett volna.

“Alapvetően az Iránytű Intézet feladata, hogy az igények és a lehetőségek felmérésével kidolgozzák a városok működési és fejlesztési stratégiáját, illetve, hogy beszámoljon a politikai trendekről. Döntően ezt egyedül Ricsi csinálja, napi-heti rendszerességgel lejárkál ezekre a helyekre” – mondta egy jobbikos forrás. Egy volt debreceni jobbikos szerint például 2014 elején Forrai személyesen utazott Debrecenbe, hogy meggyőze a helyi tagságot a középre tolódás és a cukiságkampány helyességéről. Forrai azt mondta, hogy a frakciótitkári munkájának részeként 2012 után is besegített olyan jobbikos településeknek, amelyek az átvétellel kapcsolatban bizonytalanok voltak, vagy ha valaki külön megkérte, hogy nézzen át bizonyos szerződéseket. “Erre már van azonban egy komplett csapat, akiknek néha besegítek, de nem tartozom a struktúrába” – mondta.

Több jobbikos szerint Forrai pozícióhalmozása azt mutatja, hogy a Jobbik egyik legégetőbb problémája továbbra is a szakemberhiány. Ez a magyarázat arra, hogy miért Forrainak kell adott esetben személyesen elutazni vidékre egy országosan jelentéktelen ügy miatt, vagy miért neki kell közvetlenül tanácsokat adnia egy helyi kampányhoz. “Teljesen túl van terhelve, de egyszerűen nincs más ember” – mondta egy jobbikos politikus. Szabó Gábor pártigazgató pedig úgy fogalmazott: “Ha vannak jól húzó igáslovak, akkor agyonpakoljuk őket.”

A cégadatokat a Ceginfo.hu és az Opten.hu szolgáltatta.